Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash.com

A Libri-csoport megvásárolt egy kiadót

A Libri-csoport megvásárolta az Édesvíz Kiadót, a felvásárlás stratégiai célt szolgál, amely szerint a csoport fejlesztés és terjeszkedés révén törekszik a hosszú távú stabilitásra - közölte a Libri.

Az akvizíció pénzügyi részleteit üzleti titokra hivatkozva nem közölték.

Köbli Gyula, a Libri-csoport vezérigazgatója a közleményben rámutatott: a könyvpiac egyik meghatározó jellemzője, hogy a szabadidős tevékenységek széles skálájával versenyez az olvasók figyelméért. Egy ilyen környezetben kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a kiadó sokszínű, stabil kínálattal rendelkezzen, figyelje a trendeket, hogy értékes tartalmakat vihessen minél közelebb az olvasókhoz.

A közlemény szerint az Édesvíz Kiadó együttműködése a Libri-csoporttal stabil hátteret biztosít a közel 2000 kiadványból álló portfóliónak. Az Édesvíz a magyar könyvpiac egyik legmarkánsabb profillal rendelkező kiadója, 1989-es alapítása óta közkedvelt önsegítő, életmód, önfejlesztő, valamint ezoterikus témájú könyveket adott ki. Kiadói tevékenységnek egyik fontos eleme a Szepes Mária-életmű gondozása.

Az Édesvíz egy saját könyvesboltot üzemeltet, emellett webshoppal rendelkezik. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az Édesvíz Kiadó Kft. 2023-ban 813 millió forint értékesítési nettó árbevételt ért el az előző évi 731 millió forint után. A kft.-nek 2023-ban 13 millió forint vesztesége volt, az előző évi adózás előtti 26 millió forint eredménnyel szemben.

A Libri jelezte, hogy az Édesvíz Kiadó könyvei a felvásárlást követően is a megszokott minőségben és kínálatban lesznek elérhetők a Libri könyvesbolthálózatában és webáruházában.

A Libri 56 boltot magába foglaló országos hálózatával és webáruházával évente több millió vásárlót szolgál ki. A Libri-csoport konszolidált árbevétele 2023-ban meghaladta a 33 milliárd forintot, adózott eredménye 1,25 milliárd forintot tett ki - közölte a társaság.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×