Infostart.hu
eur:
360.33
usd:
309.37
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A Corvin Mozi épülete a főváros VIII. kerületében, Corvin közben. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

13 év után újra itt a Magyar Filmszemle: 150 film verseng nyolc kategóriában

Nyolc kategóriában összesen 382 filmet küldtek be a magyar alkotók, ebből több mint kétszázat lehet megnézni vasárnapig a Corvin mozi termeiben, de több előadásra már elkeltek a jegyek – tudta meg az InfoRádió Muhi Andrástól, a Magyar Filmszemle igazgatójától.

Hétfőn nyílik meg és vasárnapig tart a Magyar Filmszemle, amit 44. alkalommal rendeznek meg a budapesti Corvin moziban. A filmes seregszemle 13 évnyi kihagyás után tér vissza. Az első Játékfilmszemle díjátadóját 1965. november 14-én tartották. A társadalmi zsűri nagydíját Fábri Zoltán: 20 óra című alkotása kapta. A Játékfilmszemlének 1976-tól 1983-ig felváltva Pécs és Budapest adott helyet, 1983 után Budapest lett a találkozó házigazdája, minden év februárjának első hetében. 2012-ben rendezték meg a máig utolsó Filmszemlét, ezen azonban már nem volt verseny és így díjakat sem osztottak.

A Magyar Filmszövetség vezetése Muhi András elnök javaslatára úgy határozott, hogy 13 év szünet után, 2025. februárjában újra megrendezi, immár a 44. Magyar Filmszemlét, amely ismét verseny lesz, nyolc kategóriában adnak át díjakat és újra lesz filmszemle-fődíjas magyar filmalkotás.

Összesen 382 filmet neveztek az idei filmszemlére, az előzsűri végül 150 versenyfilmet jelölt ki, de további, magasabb minőségűnek ítélt alkotásokat is jelölt az információs kategóriában, így a hat vetítési nap alatt 220-230 film kerül a nézők elé – tudta meg az InfoRádió Muhi Andrástól. A Magyar Filmszemle igazgatója kiemelte, noha a közönség elsősorban a játékfilmekre figyel, de a filmszemlén a teljes magyar filmes szakma bemutatkozik, és a hosszú dokumentumfilmeken és az animációkon kívül szinte minden szemlefilm új lesz az érdeklődők számára.

"Ez is a filmszemle egyik feladata, hogy azokat a műfajokat, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe, mint a kisfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a rövid animáció, felmutassuk, és erre ez egy remek alkalom" – mondta az igazgató, és hozzátette, ezt a törekvést vissza is igazolják a jegyeladási adatok: a kisfilmes vetítésekre talán már nem is lehet helyet találni.

A filmszemle egyben fórum is, a szervezők azt szeretnék elérni, hogy minél több szó essen a magyar filmről, ezért minden nagyjátékfilm és hosszú dokumentumfilm után beszélgetést tartanak a film alkotóival részvételével, amelyet filmkritikusok, filmesztéták vagy gyakorló filmesek vezetnek majd, de a rövidebb műfajoknál is lesznek a programban szakmai beszélgetések.

Muhi András jelezte, még a szervezők között is vita volt, hogy filmszemlén induló alkotásokat kell-e díjazni, de ő azon az állásponton volt, hogy szükség van ezekre az elismerésekre.

"Nagyon kevés a szakmai visszajelzés, és producerként a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy milyen sokat jelentett az én és a rendezőim karrierje szempontjából egy-egy filmszemle-díj vagy -nagydíj. Ezeknek igenis van értéke, és normális esetben azoknak, akik a támogatásokról döntenek, figyelembe kellene venniük ezeket a díjakat" – mondta a filmszemle igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×