Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A Corvin Mozi épülete a főváros VIII. kerületében, Corvin közben. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

13 év után újra itt a Magyar Filmszemle: 150 film verseng nyolc kategóriában

Nyolc kategóriában összesen 382 filmet küldtek be a magyar alkotók, ebből több mint kétszázat lehet megnézni vasárnapig a Corvin mozi termeiben, de több előadásra már elkeltek a jegyek – tudta meg az InfoRádió Muhi Andrástól, a Magyar Filmszemle igazgatójától.

Hétfőn nyílik meg és vasárnapig tart a Magyar Filmszemle, amit 44. alkalommal rendeznek meg a budapesti Corvin moziban. A filmes seregszemle 13 évnyi kihagyás után tér vissza. Az első Játékfilmszemle díjátadóját 1965. november 14-én tartották. A társadalmi zsűri nagydíját Fábri Zoltán: 20 óra című alkotása kapta. A Játékfilmszemlének 1976-tól 1983-ig felváltva Pécs és Budapest adott helyet, 1983 után Budapest lett a találkozó házigazdája, minden év februárjának első hetében. 2012-ben rendezték meg a máig utolsó Filmszemlét, ezen azonban már nem volt verseny és így díjakat sem osztottak.

A Magyar Filmszövetség vezetése Muhi András elnök javaslatára úgy határozott, hogy 13 év szünet után, 2025. februárjában újra megrendezi, immár a 44. Magyar Filmszemlét, amely ismét verseny lesz, nyolc kategóriában adnak át díjakat és újra lesz filmszemle-fődíjas magyar filmalkotás.

Összesen 382 filmet neveztek az idei filmszemlére, az előzsűri végül 150 versenyfilmet jelölt ki, de további, magasabb minőségűnek ítélt alkotásokat is jelölt az információs kategóriában, így a hat vetítési nap alatt 220-230 film kerül a nézők elé – tudta meg az InfoRádió Muhi Andrástól. A Magyar Filmszemle igazgatója kiemelte, noha a közönség elsősorban a játékfilmekre figyel, de a filmszemlén a teljes magyar filmes szakma bemutatkozik, és a hosszú dokumentumfilmeken és az animációkon kívül szinte minden szemlefilm új lesz az érdeklődők számára.

"Ez is a filmszemle egyik feladata, hogy azokat a műfajokat, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe, mint a kisfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a rövid animáció, felmutassuk, és erre ez egy remek alkalom" – mondta az igazgató, és hozzátette, ezt a törekvést vissza is igazolják a jegyeladási adatok: a kisfilmes vetítésekre talán már nem is lehet helyet találni.

A filmszemle egyben fórum is, a szervezők azt szeretnék elérni, hogy minél több szó essen a magyar filmről, ezért minden nagyjátékfilm és hosszú dokumentumfilm után beszélgetést tartanak a film alkotóival részvételével, amelyet filmkritikusok, filmesztéták vagy gyakorló filmesek vezetnek majd, de a rövidebb műfajoknál is lesznek a programban szakmai beszélgetések.

Muhi András jelezte, még a szervezők között is vita volt, hogy filmszemlén induló alkotásokat kell-e díjazni, de ő azon az állásponton volt, hogy szükség van ezekre az elismerésekre.

"Nagyon kevés a szakmai visszajelzés, és producerként a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy milyen sokat jelentett az én és a rendezőim karrierje szempontjából egy-egy filmszemle-díj vagy -nagydíj. Ezeknek igenis van értéke, és normális esetben azoknak, akik a támogatásokról döntenek, figyelembe kellene venniük ezeket a díjakat" – mondta a filmszemle igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. január 19. 14:01
×
×
×
×