Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
331.31
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: Pixabay

Így épül be a zene az életünkbe

Átfogó kutatás készített a Magyar Zenei Tanács (MZT) a magyarországi zeneoktatásról, az újmédia-eszközök használatáról és a zenehallgatási szokásokról.

Zsoldos Dávid, az MZT elnöke a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult kutatás eredményeit bemutató fórumon, a szegedi Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziumában elmondta, hogy a felmérésben október 3. és november 9. között 929 válaszadó vett részt, a kutatás célcsoportja az alap-, közép- és felsőoktatásban résztvevő oktatók és a közép- és felsőoktatásban tanuló növendékek voltak.

A válaszadók több mint fele napi rendszerességgel, egyharmada heti többször hallgat zenét.

A válaszadók szabadidejük egyötödét töltik - jellemzően főtevékenységként - zenehallgatással, főként digitális eszközökön.

Váradi Judit, az MZT elnökségi tagja, a Debreceni Egyetem professzora kifejtette, a zeneművészeti szakgimnáziumok növendékei arról számoltak be, hogy a zenei pálya melletti teljes elköteleződés miatt választották ezt a továbbtanulási irányt, és döntésüket jóval fiatalabban meghozzák, mint a más területen tanulók. A hangszerüket többnyire saját maguk választották, többen hangszerbemutatókon, koncerteken ismerkedtek meg a különböző hangszerekkel. A pályaválasztásukban a gyermekkori zenei élmények fajsúlyos szerepet játszottak.

A középiskolások úgy látják, minőségi oktatást kapnak, 87 százalékuk teljes mértékben elégedett főtantárgyával. Úgy gondolják, a több koncertezési lehetőség javítaná a zeneoktatás hatékonyságát. A szakgimnazisták túlnyomó többsége, 87 százaléka zenei pályán szeretne továbbtanulni, negyedük gondolkodik külföldi tanulmányokon, harmaduk pedig teljesen elzárkózik ettől.

Az egyetemi hallgatók között végzett felmérés szerint is gyermekkorukban szabadon döntöttek a zenetanulás elkezdése mellett.

A zenével való foglalkozás, az önkifejezés lehetősége az, ami a pályaválasztásuk során dominált. A sikeres tanulmányokat negatívan befolyásoló tényezők között legtöbben a stresszt és a szorongást említették, ezért - ahogy már a középiskolások is - fontosnak tartanák a mentális segítséget, a szereplésre felkészítő lelki tréninget. A hallgatók szeretnék, ha magasabb ösztöndíjat kaphatnának, mert ez minőségibb hangszerek megvásárlását tenné lehetővé, ami örömtelibbé tenné a gyakorlást - hangsúlyozta a kutató.

A zenepedagógusok - különösen alapfokon - a növendékek leterheltségét említették a legkomolyabb nehézségként. A társadalmi elismertség alacsony volta mellett problémaként értékelik a szakmai színvonal romlását, amely egyik okaként az ének-zenei iskolák számának csökkenését jelölték meg. A diákok lemorzsolódásának hátterében állhat az, hogy a gyerekek gyakran magasabb óraszámban tanulnak szolfézst mint hangszeres zenét. A pedagógusok többsége szerint a szolfézsoktatásra továbbra is szükség van, az egyik megoldás lehet ennek összekapcsolása a hangszeres órákkal - közölte a professzor.

Balogh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója elmondta, a válaszadók napi 2-4 órát töltenek a közösségi média fogyasztásával. A felmérések legfontosabb következtetése, hogy az új média platformok használata jelentősen korrelál a zenei tanulmányok iránti elköteleződéssel.

Zsoldos Dávid közölte: a következő lépésként elkészítik a kutatást bemutató angol nyelvű anyagot, majd tovább elemzik a felmérés során összegyűjtött adatokat. A céljuk az, hogy feltárják a zeneoktatás terén tapasztalható nehézségeket és ezek megoldására szakmai javaslatokat kínáljanak a döntéshozóknak.

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Újabb fordulat történt az aranykonvoj-ügyben, amely márciusban hét ukrán pénzszállító elfogásával és több mint 27 milliárd forintnyi készpénz és arany lefoglalásával kezdődött. A Központi Nyomozó Főügyészség most hatályon kívül helyezte azt a korábbi határozatot, amellyel elutasították az ügyészségi nyomozás feltételezett befolyásolása miatt tett feljelentéseket. A döntés azért fontos, mert továbbra sem tisztázott, hogy a hatóságok miért és kinek az utasítására léptek fel az ukrán pénzszállítókkal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×