A szigetszentmiklósi Levendula és Kert cukrászda cukrásza, Lakatos Pál Spicces füge respektus nevű, aszús-fügés-mézes kreációja nyerte el idén a Magyarország tortája címet, Magyarország cukormentes tortája pedig a makói Papp cukrászda cukrásza, Lawal-Papp Zsófia Kikelet elnevezésű fekete teás-levendulás alkotása lett – jelentették be kedden az Országházban tartott díjátadón, ahol az idei Szent István-napi kenyeret is bemutatták.
Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestület társelnöke elmondta, a Spicces füge respektus mandulalisztes vajas joconde felvertből, lágy sóskaramellás mousse-ból és diós-karamellás ropogósból épül fel, és kakaóbabtöretet is tartalmaz. A tokaji aszús, meggyes fügezselé és az akácmézes tejcsokoládé tükörzselé által biztosított ízeket akácmézes fehércsokis ganache és diós sablé korong koronázza meg.
A Magyarország tortája cím idei nyertes alkotása, a szigetszentmiklósi Levendula és Kert cukrászda cukrásza, Lakatos Pál Spicces füge respektus nevű, aszús-fügés-mézes kreációja a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
Nándori László, a Magyarország Cukormentes Tortája verseny zsűrijének elnöke a Kikelet tortát méltatva közölte, hogy azt
a győztes cukrász egy csepp fekete tea köré álmodta meg, áfonyával és levendulával alakítva ki az összhangot,
amelyet a vaníliás fehércsokoládé mousse és a gabonaliszt nélkül készült, mandulás, citromos piskóta tesz teljessé.
A Magyarország cukormentes tortája cím idei nyertes alkotása, a makói Papp cukrászda cukrásza, Lawal-Papp Zsófia Kikelet elnevezésű fekete teás-levendulás kreációja a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a díjazott Szent István-napi kenyereket mutatta be. A nyertes a Szent István-napi kenyerek közül a Heim Sütöde Bt. durumkenyere lett.
A dunagogdányi Heim Sütöde Bt. durumkenyere, a Szent István-napi kenyerek kategória győztese a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján tartott bemutatón, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
Az innovatív kenyerek mezőnyében az első helyezést a balmazújvárosi Balmaz-Sütöde Kft. érte el, Aranymetszés kenyerével. Az újonnan bevezetett sétálósütemény kategóriában pedig a biharkeresztesi Éles Szilárd (Stella pékség) málnás-pisztáciás pékfagylaltja lett.
A biharkeresztesi Stella pékség málnás-pisztáciás pékfagylaltja, a Sétálósütemény kategória győztese a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
KezdőlapKultúraMegvannak Magyarország idei legjobb tortái és kenyerei - mutatjuk a győzteseket
Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.