Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Louis Garrel francia színész (b), a francia Léa Seydoux, a női főszereplő (k) és a holland Gijs Naber, a férfi főszereplő Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró új filmjének, A feleségem története című alkotásnak a budapesti Vasúttörténeti Parkban tartott sajtótájékoztatóján 2019. június 11-én. A film, amely Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye alapján készül, forgatásának feléhez érkeztek az alkotók.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Új hír jött a magyar rendezésű, nemzetközi szuperprodukcióról

Forgatásának feléhez érkezett Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története című alkotás, amelyen jelenleg Budapesten dolgozik a stáb.

A féltékenység természetrajzát ábrázoló romantikus film Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye alapján készül. Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a regény túllóg az irodalom és az elmondott történet határain, az élet alapkérdéseivel foglalkozik.

Füst Milán egy Ezeregyéjszaka-szerű, labirintusos, sokszínű világot épített fel a regényben, és ezt is szeretnék visszaadni a filmben

- tette hozzá. A három országban mintegy hatvan napig forgó, nemzetközi színészgárdát felvonultató film

női főszerepét, Lizzyt a francia Léa Seydoux, a férfi főszerepet, Störr kapitányt a holland Gijs Nabert alakítja,

mellettük fontos szerepet játszik Louis Garrel is, aki - mint a rendező elmondta - "a láthatatlan harmadik" abban a lakásban, ahol a házaspár lakik. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó elmondta: ebben a filmben, ahogy az előzőben is, szeretne a háttérbe maradni. Arról szólva, hogy miért választott nemzetközi színészgárdát, úgy vélekedett, hogy a szerző a bolygó hollandi mítoszát dolgozta fel a regényben, amelyben felhasználta mindazt, amit egy nyelv, egy kulturális közeg jelent. "Mindezt tű pontosan használta a legkisebb mellékszereplőig, én csak mentem utána" - fogalmazott a rendező.

Léa Seydoux a történet egyszerűségét, majd a később kibontakozó komplexitását méltatta.

Úgy találta, hogy a történet nagyon titokzatos, érzékeny. Mint mondta, számos oka van annak, hogy kereste a közös munka lehetőségét Enyedi Ildikóval, például érdekelte, a rendező hogyan láttat női szemszögből egy férfiközpontú történetet.

Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró új filmjének, A feleségem története című alkotásnak a budapesti Vasúttörténeti Parkban tartott sajtótájékoztatóján 2019. június 11-én. A film, amely Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye alapján készül, forgatásának feléhez érkeztek az alkotók. Balról Rév Marcell operatőr (b), Mécs Mónika producer (b2) és a holland Gijs Naber, a férfi főszereplő (j).
MTI/Szigetváry Zsolt
Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró új filmjének, A feleségem története című alkotásnak a budapesti Vasúttörténeti Parkban tartott sajtótájékoztatóján 2019. június 11-én. A film, amely Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye alapján készül, forgatásának feléhez érkeztek az alkotók. Balról Rév Marcell operatőr (b), Mécs Mónika producer (b2) és a holland Gijs Naber, a férfi főszereplő (j). MTI/Szigetváry Zsolt

Rév Marcell operatőr kiemelte: kosztümös filmről van szó, korabeli díszletekben, ruhákban, és azon dolgoznak, hogy ez megfelelő kulisszát adjon a történethez, de ne tolakodjon az előtérbe. Mint mondta, az alkotás filmszalagra forog, mert ezt találták az adekvát módnak az 1920-as években játszódó film elkészítéséhez. Mint mondta, ez nagyobb koncentrációt igényel a stábtól, ami a munka javára válik.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója felidézte, hogy

Enyedi Ildikó évtizedek óta tervezgette A feleségem története megfilmesítését. Pályázata ezért kidolgozott volt, egy változat elkészítése után már kezdődhetett a gyártás előkészítése.


A tízmillió eurós (3,1 milliárd forint) költségvetésű filmhez Magyarország mintegy 6 millió euróval járul hozzá: a Filmalap 1,15 milliárd forinttal támogatta a gyártást, másfél millió forinttal a forgatókönyv-fejlesztést és ötmillió forinttal a gyártás-előkészítést.

Mécs Mónika producer tájékoztatása szerint a forgatás 31. napján tartanak, Hamburgban már 11 napot forgattak, jelenleg Budapesten dolgoznak július 4-ig, majd augusztus 22-23-tól Máltán fejezik be a film forgatását, amely várhatóan szeptember 2-ig tart. A belső felvételeket a Filmalap Mafilm Igazgatóság fóti stúdiójában rögzítették, míg a Párizsban játszódó külső jeleneteket Budapest több helyszínén, köztük a Vasúttörténeti Parkban veszik fel.

Komplikált utómunka folyamat várható, a bemutató pontos időpontja még nem tudható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×