Ha valaki megköszönte egyik írásomat, ezen mindig meglepődtem, hiszen én nem is ismerem ezt az embert, furcsa, de jólesik, hogy tudtomon kívül valami jót tettem neki. Nem az olvasók elismeréséért írok, hanem azért, hogy ez a dolog, ez a szöveg rendesen meg legyen írva, hogy ennek az alaktalan, sejlő és megszületni akaró képnek, gondolatnak alakot adjak. […] Könyveimet megírni és tűrhetően eladni, ennyi a dolgom, mint a péknek, és mindinkább kibontakozni a kötelességek világából. (Részlet Konrád György 33 – 66 – 99 című írásából)

Konrád György 1969-ben a Látogató című regényével robbant be az irodalmi köztudatba. Berettyóújfalui zsidó családból származik, az üldözések miatt 1944-ben pesti rokonokhoz menekült. Polgári származása miatt nem vették fel egyetemre, ám az orosz intézetben tanulhatott, innen iratkozott át később az ELTE magyar szakára. Néhány évig dolgozott ifjúságvédelmi felügyelőként, városszociológusként Szelényi Ivánnal több tanulmányt publikált közösen.

A Magvető Kiadónál megjelent Látogató után, 1973-ra készült el újabb regényével, a Városalapítóval, amelynek kiadását azonban a Magvető nem vállalta, majd évekkel később a szöveget megcsonkítva adta ki. Már a harmadik kötetén dolgozott, amikor egy Szelényivel közös esszéjének kéziratát a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen pedig államellenes izgatás címén vizsgálat indult. Végül 1978-ban fejezte be a Cinkost, és első három könyvét trilógiaként aposztrofálta. Külföldi ösztöndíjas évek és utazások követték egymást, Nyugat-Berlinben, New York-ban, Párizsban és még az országhatárokon túl is több műve jelent meg, Magyarországon 15 évig szinte semmit nem adtak ki tőle.

A 80-as években politikai-politológiai cikkei váltottak komoly visszhangot, 1988-ban pedig a Látogató másik magyar kiadásával megtört a jég. Sorra jelentek meg művei, publicisztikái, és egy újabb önéletrajzi elemekkel átszőtt regénytrilógia:

A kerti mulatság, a Kőóra, és a Hagyaték, majd dokumentális igényű életrajzi munkái, esszékötetek, naplók és elemzések.

A Falevelek szélben című tavaly megjelent kötetével Konrád György visszatért első kiadójához, a tervek szerint a könyv egy önéletrajzi regényfolyam első kötete, képzettársítások, visszaemlékezések, elmélkedések és fantáziajátékok sorozata.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban a főigazgató és a kiadó, valamint pályatársai köszöntötték a 85 éves alkotót.

Konrád György kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy milyen a viszonya a mai világgal:

"A világnak nagyobb meggondolásra, várakozásra, nem fontoskodó sietésre, nem cselekvésmániára van szüksége, hanem egy lépéssel hátrább húzódni, és nézni, hogy mi lesz ebből, és mi lesz ebből az emberből.

Ki ez az ember, megnézni a másikat. Nem olyan nagyon nézik az arcát az embereknek, akik sok szóra emelkednek".

Az alkotó ma is dolgozik, minden nap ír egy oldalt, ám miként fogalmazott: másnapra általában fél, majd harmadnapra negyed oldal marad belőle.