A sajtóban megjelentek szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a hagyatékot kezelő García Lorca alapítványnak tetemes, tízmillió eurót meghaladó adóssága van, és a tárca attól tartott, hogy ezt az örökségből akarják fedezni.

Laura García Lorca, az alapítvány elnöke elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy senki sem egyezetett vele, és csak utólag értesült a védetté nyilvánításról. Közleményében hangsúlyozta, hogy a család évtizedek óta őrzi a hagyatékot, amely így a "legjobb kezekben van".

Az örökség több mint 19 ezer darabból áll, rengeteg kézirat, levél, fénykép, rajz és García Lorca személyes könyvtára alkotja. Tavaly nyár óta a dél-spanyolországi Granadában külön erre célra létrehozott múzeumban kellene lennie, de az állam és az alapítvány régóta húzódó vitája miatt egyelőre Madridban raktározzák.

Laura García Lorca közleménye szerint az alapítvány 2002 óta dolgozik azon, hogy méltó helyet teremtsen a költő hagyatékának egy múzeum létrehozásával, amelyről megállapodást is kötöttek az illetékes állami intézményekkel. Ezek a szervezetek azonban szerinte eltértek az eredeti tervektől, emiatt nem teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a költő emléke érdemel, ezért nem adta át a hagyatékot a múzeumnak.

Federico García Lorca halálának augusztusban lesz a nyolcvanadik évfordulója. Továbbra sem lehet biztosan tudni, hol és hogyan vesztett életét. A leginkább elfogadott verzió szerint a költővel és három társával 1936. augusztus 19-én, a polgárháború kezdetén végeztek a fasiszta Franco tábornok katonái a Granadához közeli Alfacar mellett.