Az immár harmadik évadánál járó Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő célja a magyar néptánc és népzene különleges gazdagságának, kimagasló értékeinek széles körben való megismertetése. A műsor készítői megpróbálják még közelebb hozni a gyermekekhez a népi kultúrát, ezért a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ingyenes, rendhagyó néprajzórákat rendeznek.

Balogh Júlia, a Fölszállott a páva életre hívója, vezető szerkesztője az MTI-nek elmondta: a három részből álló programsorozat december 6-án, január 8-án és február 14-én várja az általános iskolák felső tagozatos diákjait. A 11 órakor kezdődő rendezvényeken a tánc- és népzenetörténetet ismertetik meg a közönséggel a Bartók-féle beosztás szerint, így a régi és az új stílust, a dunántúli, a tiszavidéki és erdélyi dialektusokat.

A táncházzal záródó eseményeken fellépnek a Fölszállott a páva három évadának versenyzői is, mások mellett Kacsó Hanga Borbála, Berecz István, Majer Tamás, Kaszai Lili és Fundák Kristóf, a Jászság Népi Együttes és az Alba Regia. A zenét Pál István és bandája szolgáltatja, a táncról Zsuráfszky Zoltán, a hangszertörténetről Agócs Gergely beszél, az előadássorozat szerkesztője Diószegi László történész.

"Ilyen anyaggal sem az iskolában, sem a médiában nem találkoznak a gyerekek" - hangsúlyozta Balogh Júlia, hozzátéve: a műsor fellépőiben mindenki gyÖnyörködik, de nagyon kevesen tudják pontosan, hogy mit látnak, ezért a tudás átadásának jegyében rendezik meg a matinékat.

Az ismeretterjesztő műsorok a magyar néptánc és népzene történeti, táji tagozódását mutatják magyarázatokkal, sok tánccal és közös énekléssel. Az előadások utáni táncházban a gyerekek meg is tanulhatják a látott táncokat - fűzte hozzá.

December 6-án a régi stílusú táncok kerülnek a középpontba: a kör- és lánctáncok, a fegyvertáncok maradványai, az ugrós és legényes táncok, a forgós-forgatós táncok. A mérai táncokat és a moldvai csángó körtáncokat a Jászság Népi Együttes, a magyarbődi karikázót, a szentiványi mulatságot és a mezőföldi táncokat az Alba Régia Táncegyüttes, a Felső-Tisza vidéki cigánybotolót Sánta Gergő és Fundák Kristóf, a Felső-Tisza vidéki pásztorbotolót Berecz István, a hortobágyi pásztorbotolót Majer Tamás mutatja be.

Dóra Áron furulyán, Patonai Bátor tekerőlanton, az Aprája Dudazenekar dudán játszik, a tápéi oláhost Fundák Kristóf, a méhkeréki ardeleanat Móricz Bence, az inaktelki legényest Sánta Gergő, a válaszúti sűrű magyart Berecz István, a Küküllő menti pontozót Balogh Károly adja elő. Megelevenednek a magyarpalatkai táncok Kaszai Lili és Fundák Kristóf, a moldvai havajgatás Kacsó Hanga Borbála, a somogyi hosszifurugla Dóra Áron előadásában és fellép a Góbé Zenekar is.

Január 8-án új stílusú táncainkat, a Duna és a Tisza vidék táncait ismerhetik meg az érdeklődők. A Cirkalom Táncegyüttes doroszlói és mátyusföldi, a Czifra Együttes nagyecsedi, a Cifra Táncegyüttes szatmári táncokat mutat be. A Bertóké verbunk és a marossárpataki verbunk Majer Tamás, a gyimesi verbunk Berecz István, a szatmári "magyar" Németh Antal, a sárközi Sándor Zsigmond, a horgosi dallamok Csizmadia Anna és a Fokos Zenekar előadásában láthatók. Kalocsai táncokat Busai Bori és Mahovics Tamás, sárpilisi táncokat Hajdara Tamás és Herczeg Hajnalka, rábaközi dudaimitációt Zsikó Zsuzsa, rábaközi és dél-alföldi táncokat Kaszai Lili és Fundák Kristóf ad elő.

Agócs Gergely duda bemutatója után moholi dallamok szólalnak meg a Fokos Zenekartól és Csizmadia Annától, a Haraszti ikrek rimóci énekeket, Hajdara Tamás és Herczeg Hajnalka rimóci lassút és friss csárdást, Tintér Gabriella szabolcsi hallgatót es nyírségi pergetőket adnak elő.

Február 14-én az erdélyi (keleti) tájegység táncai várják a gyerekeket: Agócs Gergely a furulyával ismerteti meg a résztvevőket, gyimesi népdalok hangoznak el Varga Veronikától, a Zerkula Zenekar gyimesi támczenét játszik, Vaszi Levente és Vrencsár Anita gyimesvölgyi dallamokat szólalta meg, fellép a Szellő Néptáncegyüttes.

Kacsó Hanga Borbála nyárádmenti népdalokat és kalotaszegi hajnalikot énekel, székelyföldi cimbalom zenét szólalt meg Ürmös Sándor, a Szinvavölgyi Néptáncműhely mezőkölpényi, magyarpalatkai és kalotaszegi táncokat ismertet meg a nézőkkel. Magyarszováti furulyazenével Dóra Áron, magyarszováti dallamokkal Tintér Gabriella lép színpadra, szászcsávási muzsikát Szalonna és Bandája szolgáltat, Balogh Károly magyarszentbenedeki szegényest, pontozót és csárdást ad elő.