Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Digitalizált változatban hallható Hirohito császár híres kapitulációs beszéde

Javított, digitalizált változatban tették közzé Hirohito császár híres kapitulációs beszédét, amelyben 1945. augusztus 15-én bejelentette, hogy Japán megadja magát a második világháborúban.

Míg a 4 perces beszédet rögzítő eredeti felvételen az akkoriban élő istenségként tisztelt császár tompa hangja alig hallható, az új változatban már tisztábban, kissé magasabban és erősebben cseng a hang. A szándékosan nehezen érthető, szinte titkos nyelvezettel megírt beszéd megértése azonban komoly próba elé állította a korabeli és állítja a mai japánokat egyaránt, a mai fiatalok talán egyáltalán nem is értik már meg.

A felújított felvételt a császári hivatal (Imperial Household Agency) tette közzé a beszéd és a háború vége 70. évfordulójának közeledtével.

Sok japánt aggodalommal tölti el Abe Sindzó miniszterelnök szándéka az ország katonai szerepének növelésére, miközben a jelenlegi császárt, Akihitót egyre többen a liberális és pacifista értékek képviselőjének tartják - írja az AP hírügynökség tokiói tudósítója, aki szerint Akihito apjának, Hirohito császárnak a háború lezárásához vezető erőfeszítései sok japán érdeklődését fölkeltették napjainkban.

A háború Hirohito rádióbeszédéhez vezető utolsó két napjának drámai történetét dolgozta föl a Japan's Longest Day (Japán leghosszabb napja) című 1967-es film, amelynek új adaptációja augusztus 8-án kerül a japán mozikba.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×