Fekete György az évet értékelve kitért arra is, 74 fővel bővült, így már 311 nem akadémikus köztestületi tagja van az MMA-nak. A Műcsarnokról szólva kifejtette, hogy be kell tervezni az épület felújítását, mert komoly építészeti problémák vannak.

Az eredmények között említette, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA), valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával.

Az elnökség a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet működését segítő tanácsadó testület létrehozásáról is döntött, amely már kétszer ülésezett ebben az évben, emellett programbizottságot alakítottak.

Fekete György úgy fogalmazott: két része van az akadémiának, az egyik a tanácskozás, a másik, igazi élet pedig maga az alkotó munka. Hozzátette: "azért ülünk itt időnként", hogy a köztestületi tagok és a több mint 20 ezer magyar alkotóművész életműve egy idő múlva az akadémia tevékenységén keresztül "fényesedjék" és betöltse szerepét a magyar közéletben.

Aknay János Kossuth-díjas festőművész, az MMA rendes tagja, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnöke a közgyűlésen arról beszélt, hogy a Műcsarnokban látható Itt és most című kiállítás, amely az MMA által elindított Nemzeti Szalon sorozatba illeszkedik, valójában nem szalon, hanem kurátori tárlat és nem egyeztethető össze az akadémia szellemiségével. Véleménye szerint a kiállítás megsértette a magyar képzőművészek többségét, köztük neves alkotókat, a nemzet művészeit, akadémikusokat, vidéken és határon túl élő, jelentős munkásságot felmutató kollégákat, akiket nem hívott meg a szerinte "tájékozatlan és felkészületlen" kurátor. A tárlat nem a valós és reális képet mutatja a kortárs képzőművészet helyzetéről - hangsúlyozta, hozzátéve: egy szakmai kiállítás esetében elvárható lenne, hogy szélesre tárva a kapukat, a magyar képzőművészet széles spektrumát mutassák be a közönségnek.

Az MMA elnöke erre reagálva kifejtette: a Nemzeti Szalon az akadémia alaptevékenységébe tartozik, a kormánnyal való 5 éves megállapodás eredménye. Kiemelte: megadták a Műcsarnoknak azt a szabadságot, amely megilleti, hiszen ezzel a feltétellel kapták meg a kiállítóhelyet. Hozzáfűzte: a kiállítással kapcsolatban az MMA képzőművészeti tagozatának testülete konzultált a rendezőkkel.

Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész hangsúlyozta: nem lehet elvonni a jogot a kurátortól, hogy a saját tudományos elképzelése, lelkiismerete szerint rendezzen meg egy tárlatot és nem hangozhat el az, hogy a kurátornak nincs joga a saját koncepciója szerint dolgozni. A kiállítás tetszhet a nézőnek vagy nem tetszhet, egyetérthet vele vagy nem, de olyan tárlat nem volt és nem lesz, ami minden szempontnak megfelel.