"Szabadjára engedjük a magyar dal napját. Mivel nem kapunk pénzt működési költségeinkre, ezentúl nem lesz központi irányítás, óriásplakátok és műsorfüzetek, viszont így lesz igazán alulról építkező, önkéntes, önszerveződő a rendezvény. Olyan, amilyet az induláskor megálmodtunk" - mondta Presser Gábor és Szabó Edit, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón.

Presser Gábor kitért arra, a magyar dal napját eleve politikamentes napnak tervezték, és büszke arra, hogy ez ma is így van. "Kétségtelenül fájdalmas megélni, hogy négy éve nincs központi szponzorunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk fontosak senkinek, csak azt, nem látják bennünk a nagy üzlet lehetőségét. Ezt meg lehet, illetve meg kell érteni".

A zeneszerző, előadóművész személyes kudarcának nevezte, hogy az első egy-két évtől eltekintve a média nem állt úgy az országos rendezvény mögé, ahogy megtehette volna, vagyis ezen a napon behatóan foglalkozik a magyar dallal és műsorok készülnek. Hozzátette: pedig fantasztikus zenei archívumok, csodálatos kincsek léteznek, és ezeket fel lehetne dolgozni.
"Azt gondoltam, ez egy kutatható terület, nagyon érdekes történetekkel. A vonat most egy helyben áll, könnyű rá fellépni, szeptember 13-án viszont ismét előrehalad" - mondta Presser Gábor.

Szabó Edit arról számolt be, hogy minden évben, idén is beadtak a Nemzeti Kulturális Alap fesztivál kuratóriumához egy pályázatot, mégsem várták meg az eredményhirdetést, meghozták a döntést a nonprofit kft. megszüntetéséről. "Az NKA zenei kuratóriuma eddig is segítette a magyar dal napját, a probléma az, hogy működésre nem pályázhatunk, és nettó finanszírozás van, az áfát hozzá kell tenni".

Mint elhangzott, a tervek szerint idén is kiírják a magyar dal fővárosa címre szóló pályázatot, és Bük városa már jelezte, szeretné ezt elnyerni. A projekt nyugat-magyarországi regionális összefogással valósulna meg: szeptember 11-én és 12-én, pénteken és szombaton is lesznek rendezvények Szombathelyen (Büktől 23 kilométerre) és csatlakozna a Bükhöz közeli Zsira is, ahol az ottani szociális otthon évek óta a magyar dal napja egyik helyszíne.

Tóth Tamás, a büki művelődési központ igazgatója elmondta, hogy a magyar dal fővárosa projektet a település polgármestere, valamint a fürdő vezérigazgatója és több helyi vállalkozó is támogatja. "Tele vagyunk tervekkel, lenne 30Y kultúrbusz, zenevonat, szervesen illeszkedhetünk az idén 750 éves város jubileumi koncertjeihez".

Boldogon, Ecseren, Budakalászon, Balatonlellén, Hévízen szintén lesz rendezvény, idén másodszor fogják megtartani Martonvásáron a magyar népdal napját szeptember 13-án. A határon túli tiszteletbeli helyszínek közé már jelentkezett Kassa. Számos fővárosi helyszínen szintén tervekkel készülnek, így a RAM Colosseum, a Budapest Jazz Club, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Budavári Művelődési Ház (bluesprogram), a Kobuci Kert (gyermek- é világzene), a MOM Kulturális Központ (dzsessz) idén is helyszín lehet.

Kalmár András, a Kultúrpart.hu főszerkesztője elmondta, hogy a decemberben a Holdon leszálló magyar építésű jármű, a Puli egy magyar dalt is elvihet magával, erre pályázatot fognak kiírni. A szervezők szeretnék, ha idén is járna a fővárosban a dallamos villamos, elképzelhető, hogy a Zeneszöveg.hu ehhez pályázni fog az NKA-nál.

"A dátum ismert, bármely település vagy intézmény részt vehet a magyar dal napján, koncertek megrendezésére lehet pályázni az NKA-nál" - jelentette ki Presser Gábor egy kérdésre válaszolva.

A magyar dal napját Presser Gábor kezdeményezésére először a 2008-as Sziget fesztivál mínusz egyedik napján rendezték meg. A következő esztendőtől szeptember második vasárnapján tartják, és országos rendezvénnyé vált az esemény, évről-évre több tízezer nézővel. Minden évben átlagosan 150 órányi zene szól a magyar dal napján és több mint ezer előadó lép színpadra. A fő cél a magyar zene népszerűsítése, illetve az, hogy az ismert fellépők mellett a helyi előadók, tehetségek számára bemutatkozási lehetőséget nyújtsanak.