Legalább hatezer kortárs művész alkotásait megnéztem, közülük próbáltam kiválasztani azokat, amelyek némileg mások, mint amit ismerünk - mondta el a kiállítás pénteki sajtóvezetésén N. Mészáros Júlia kurátor.

A tárlat olyan nagy mesterek életművéből is új jelenségeket szeretne felmutatni, mint Keserü Ilona, Konok Tamás vagy Orosz István, és néhány, a közelmúltban elhunyt művész - például Hantai Simon, El Kazovszkij vagy Körösényi Tamás - munkái is bekerültek az anyagba.

Szegő György művészeti igazgató hangsúlyozta, hogy még egy ilyen nagyszabású válogatásból is sok arra érdemes művész óhatatlanul kimaradt, a Műcsarnok felhívására azonban maguk az alkotók is feltölthették munkáikat, így Tár.hely címmel az M0 kiállítótérben további 750 művész alkotásai tekinthetők meg digitálisan.

N. Mészáros Júlia a hatalmas anyagot témák és motívumok szerint rendezte el. A művészet mindig aktuális kérdéseivel, a léthez, a térhez és az időhöz való viszonnyal foglalkoznak például Konok Tamás és Kovács Attila munkái, Rákóczy Gabriella 24 N című sorozata pedig saját rendszert épít fel egyszerű geometriai eszközökkel.

Kép és szöveg kapcsolatát vizsgálja Balaz Blazej és Tót Endre, Keserü Ilona újabb vásznai tér és szín kapcsolatát kutatják, míg Bibok Piroska homokszobrai egy igen efemer anyagból próbálnak meg örökérvényű üzenetet megfogalmazni. Női identitáskérdésekkel foglalkoznak, a testábrázolás új útjait keresik Verebics Ibolya, Kusovszky Bea és Fajgerné Dudás Andrea Júlia festményei, Polgár Botond pedig a mitológiából választott témákat töredékes nőszobraihoz.

Fülöp Gábor Játszótér című installációjában labdázó ufógyerekek festenek fel egy ember nélküli jövőt, Tolnay Imre, Boros Miklós János vagy Uri Asaf ezzel szemben szelídebb hangon vizsgálják az embert körülvevő természetet. Domián Gyula és Kiss Zoltán A belső templom című nyloninstallációja egyfajta szubtilis szentélyt rajzol ki a Műcsarnok apszisában, Gergely Réka vasszobrai pedig a japán kultúrát idézik meg letisztultságukkal.

Selbst című, kultúrákon átívelő sorozatában Engler András bronz szoborportrékban örökítette meg magát, míg Sudár Péter festményein keresi saját művészi szerepét. A látogatók is átrendezhetik Martus Éva interaktív képekeit, amelyek mellett Debreczeni Imre sci-fi ihlette képeivel és Erős Apolka finoman futurisztikus betonszobraival találkozhatnak. Egymással szemben helyezkednek el feLugossy László és Wahorn András képei is.

Tízméteres installációt hozott el a Műcsarnokba a Londonban élő Bolygó Bálint, aki az MTI-nek elmondta: az általa alkotott gép automatikusan újra és újrarajzolja a hatalmas papírfelületet a július 19-ig látogatható kiállításban.