Zoltai Gusztáv, a múzeumot fenntartó Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója emlékeztetett: az MZSE a mellette álló Dohány utcai zsinagógával együtt Budapest egyik leglátogatottabb múzeuma.

Peremiczky Szilvia, az intézmény igazgatója hangsúlyozta: Magyarország egyetlen zsidó múzeumaként küldetésüknek tekintik, hogy hídszerepet töltsenek be zsidók és nem zsidók között, egyben olyan helyként működjenek, ahol a látogatók kérdezhetnek is.

Az MZSE-nek a zsidó kultúra és történelem minden szegmensét be kell mutatnia - szögezte le az igazgató, hozzátéve: ezért egyaránt rendeznek történeti, művészeti vagy kultúrtörténeti tárlatokat is.

Peremiczky Szilvia fontosnak tartotta, hogy olyan témák zsidó aspektusait is bemutassák, amelyek elgondolkodásra késztetik a látogatókat, ezért nem mindig a vallástörténet vagy a holokauszt áll kiállításaik középpontjában.

A magyarországi vészkorszak hetvenedik évfordulóján természetesen nem kívánják megkerülni a holokauszt témáját sem - tette hozzá az igazgató, aki azonban elmondta: a mikrotörténelem szintjén kívánják megközelíteni a holokausztot, és nagy hangsúlyt fektetnek a múzeumpedagógiára is.

Ehhez a célkitűzéshez illeszkedik az MZSE jelenleg látható, A múlt jelene című Michal Gavish-kiállítása, melynek kurátora, Rusznák Rita közölte: az izraeli-amerikai képzőművész családjában soha nem beszéltek a holokausztról, ezért felnőttként kellett megpróbálnia értelmezni a hetven évvel ezelőtt történteket.

Michal Gavish a meggyilkolt családtagokat nagyméretű munkáin egyfajta szellemalakként idézi meg, és képzel el nekik egy valóságban nem létező jelent. A tárlat április 17-i finisszázsára az alkotó is Budapestre látogat - árulta el Rusznák Rita.

Gábor Anna kurátor a múzeum következő kiállításáról számolt be, amely Bíró József életművét kívánja megismertetni a látogatókkal.

Bíró József a két világháború közötti művészettörténész generáció egyik jeles képviselője volt, aki jelentős építészettörténészi munkássága mellett figyelemreméltó festészeti anyagot is hátrahagyott. Életműve azonban torzóban maradt, hiszen 38 évesen a nyilasok édesapjával együtt a Dunába lőtték, majd a szűk szakmai körökön túl elfeledte őt a közönség - idézte fel.

Az MZSE tárlata ezért 33 munkán keresztül áttekinti Bíró József festői életművét, építészettörténeti munkásságát pedig elsősorban általa készített fotókkal mutatja be.

A múzeum következő kiállítása várhatóan a zsidó aviátorok - pilóták, konstruktőrök, mérnökök - közreműködését mutatja be a repülés történetében, az első világháborútól kezdve az izraeli légierő harcaiig, nem feledkezve meg a női repülőkről sem.

Mint Peremiczky Szilvia elárulta, az idei Múzeumok Éjszakája programjainak középpontjában a Magyar Zsidó Múzeumban a sábát áll majd.