A stuttgarti egyetemi campuson lévő hangszer titkaiba szó szerint beleláthatnak az Angster Judit irányításával dolgozó szakemberek, köztük több magyar is. Az orgona egyes részei akrilüvegből készültek - ez egy szoftver kidolgozásához szükséges, amelytől azt remélik, hogy az orgonaépítés olcsóbbá, a tervezés pontosabbá tehető -, más elemei pedig akár pár mozdulattal kicserélhetők. Mindez lehetővé teszi a hangszer különleges hangzásának alapjául szolgáló fizikai folyamatok részletes vizsgálatát.

Angster Judit fizikus, akusztikus nagy hagyományokkal bíró orgonaépítő családból származik, amely egykor száz alkalmazottat foglalkoztató gyára volt Pécsen. Angster-orgona áll többek közt a budapesti Szent István-bazilikában is. A magyar szakember a stuttgarti intézmény zenei akusztikával foglalkozó vezetője, a Fraunhofer Intézetben azonban nemcsak az orgonákat, hanem más hangszereket is kutatnak.

"Apám azt mondta, az orgonaépítőknek nagy gondjuk van" - idézte fel Angster Judit, utalva arra, ez a gond abból ered, hogy az orgonaépítés hagyományosan kézműves munka. "A tudás generációról generációra szállt". A fiú úgy csinálta, ahogyan az apja és a nagyapja, vagyis csak az építők tudják mi a kulcsa annak, hogy az orgona az egyik pillanatban leheletfinom pianót, a másikban dörgő fortissimót szólaltasson meg.

Ugyanezt hangsúlyozta Frank Weimbs, a német orgonaépítő mesterek szövetségének (BDO) alelnöke, aki szerint vajmi kevés tudományos ismeretük van, így fejlesztések sem történtek. "Korábban, ha valami gondja támadt az embernek, egyszerűen csak csinált valamit, kipróbált ezt-azt, hogy megoldja" - mondta. Ez azonban költséges volt és sok időbe került. Már Angster Judit édesapja, a 2012-ben elhunyt Angster József is többet akart tudni a legnagyobb, leghangosabb és talán legnehezebb hangszer titkairól, hogy spórolni tudjon és versenyképes maradjon.

Stuttgartban manapság a kutatók mérőeszközökkel ki tudják mutatni, milyen hatása van a felépítésben vagy az anyagban eszközölt változtatásoknak. Angster Judit szerint emellett "hangzástervezésről is szó van", a szakemberek nagy sebességű kamerákkal és laborban is végeznek megfigyeléseket. Az akusztikus több mint két évtizede nemzetközileg elismert szakértője a kérdésnek, de mellette más magyar akusztikai mérnökök, például Augusztinovicz Fülöp, Miklós András, Rucz Péter és Fiala Péter is részt vesznek a Fraunhofer Intézetben folyó munkában.

Eredményeik elsősorban az orgonaépítőknek jelenthetnek segítséget. Baden-Württemberg tartományban például, ahol Stuttgart is fekszik, még nyolcvan, Németország egészében 200-250 mester van, vagyis több, mint bármely más európai országban. A BDO-nak száz cég a tagja, a 8-20 főt foglalkoztató műhelyektől az akár kétszáz embernek munkát adó beszállítókig.

Angster Judit szerint minden orgona egyedülálló. A helyiségek, amelybe a hangszerek kerülnek, eltérő feltételeket diktálnak, nincs két egyforma hangzás. Minden orgona egyedi tervezést igényel, hiszen figyelembe kell venni, hogy milyen méretű, elrendezésű, burkolatú térbe kerül a hangszer, és mekkora visszhanggal szólal meg ott. "Éppen ezért nehéz előre tervezni" - mutatott rá a magyar szakember. A paraméterek ismeretében az intézet által kifejlesztett szoftver a sípok optimális nagyságának meghatározásában segíthet az orgonaépítőknek, akik ezáltal sok és drága időt spórolhatnak meg.