A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája közleményében hangsúlyozza, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben a szervezet a festmény védetté nyilvánítása ügyében nem folytatott és nem is folytat eljárást.

"A tulajdonos védési javaslatát a hatóság elutasította, ugyanakkor a festmény adatait a közigazgatási eljárás részeként nyilvántartásba vette. Később a tulajdonos kérelmére engedélyezte a kép kivitelét külföldre. A kiviteli eljárás nem a műtárgy eredetét, alkotóját, korát, értékét vizsgálja, hanem azt, hogy a tárgy kivihető-e az országból. Ezt a kiállított engedély és műtárgykísérő igazolás egyértelműen tartalmazza" - olvasható a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy a Műtárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú örökségvédelmi hatóságként szakértői tevékenységet nem végez, eljárásaiban a jogszabály alapján meghatározott szakértők működnek közre.

A központ közleményében arra reagált, hogy Dörömböző Ferenc, a Rippl-Rónai Józsefnek tulajdonított képet áruló kaposvári Art Galéria vezetője a sajtóval azt közölte, hogy az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a festményt, szerinte ez "hivatalos igazolásnak" számít az alkotás eredetiségét illetően.

A Fekete kalapos fiatal nő című képet tavasszal mutatták a kaposvári Art Galériában. Akkor a Rippl-Rónai szakértők "igazi kuriózumnak" nyilvánították a pasztellképet, amelyet 1897-ben mutattak be Párizsban. A kép az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került. A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után Kaposvárra.