Békés Pál halálhírét Závada Pál író erősítette meg az MTI-nek szombaton. Mint elmondta, barátja - akivel több évtizede ismerték egymást - türelemmel viselt, hosszú betegség után hunyt el péntek este.

"Nagyon sokat tett a jövendő olvasónemzedékekért nemcsak mint gyerekkönyvszerző, hanem mint az IBBY magyarországi elnöke is" - emlékezett Závada Pál.

Mint kiemelte, Békés Pál minden műfajban kiválóan dolgozott: a novellákat szerette a legjobban, "az volt az igazi műfaja", de életművében regények, szép számú színpadi mű és adaptáció, gyermekkönyvek, valamint műfordítások is szerepelnek.

Závada Pál szerint az 54 évesen elhunyt író szeretnivaló hősöket írt meg az ifjúsági könyveiben - például A Félőlényben, A kétbalkezes varázslóban vagy a Doktor Minorka Vidor nagy napjában -, felnőtteknek szóló műveiben pedig saját és családi történetein keresztül, a valóság köré szőtt fikció segítségével jellegzetes XX. századi hősöket alkotott.

"Voltaképpen azáltal, hogy megírta ezeket a történeteket, egy saját világának megfelelő vagy ahhoz méltó mítoszt keresett" - idézte Fodor Géza esztéta, irodalomkritikus Békés Pálról szóló gondolatait Závada Pál.

Békés Pál Budapesten született 1956. március 27-én. Tanulmányait a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-angol-összehasonlító irodalomtörténet szakon végezte 1975 és 1980 között.

Rövid ideig magyar-, illetve angoltanárként dolgozott; 1994-96-ban a Magyar Televízió stúdióvezetője, 1997-től 2000-ig a színházért és irodalomért felelős szerkesztője volt.

Egyaránt alkotott regényeket, novellákat, meseregényeket, hangjátékokat, film-, illetve tv-játék-forgatókönyveket és színműveket. Műveit posztmodern kísérletező kedv, groteszk, ironikus látásmód jellemzi.

Angolból fordította többek között Vladimir Nabokov, Anthony Burgess, Woody Allen, Sue Townsend, Tom Stoppard, Edward Albee műveit. Munkáiból számos tv-film és rádiójáték készült. Színműveit (Egy kis térzene, Szegény Lázár, Pincejáték, Össztánc) több budapesti és vidéki színház is bemutatta.

Munkássága elismeréseként megkapta A rádiós kritikusok díját (1982), a Makszim Gorkij-diplomát (1985),az Új Magyar Hangjáték Díját (1988), a Wessely László-díjat (1988), Az év gyermekkönyve díjat (1992), a Fitz József-könyvdíjat (1992), a Déry Tibor-díjat (1998), a József Attila-díjat (2000), a Soros-alapítvány alkotói díját (2000), a Hevesi Sándor-díjat (2006), a Márai Sándor-díjat (2009), a Szép Ernő-jutalmat (2009). 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.