A francia-német koprodukcióban készült film rendezője, Julie Delpy maga alakítja a főszerepet is. Azonban nemcsak a korabeli festmények tanúsága szerint valóban hozzá hasonlatos Báthory Erzsébetet kelti életre, hanem maga szerezte a film időnként melodramatikus zenéjét is.

A történet nagyjából követi a leírásokból ismert eseményeket és igyekszik elkerülni a szenzáció éhes jeleneteket, noha a gyakran vámpír királynőként emlegetett asszony alakjának filmre vitelénél nem lehetett elkerülni vérszomjas jelenetek bemutatását sem.

Az események akkor jönnek igazán lendületbe, amikor Thurzó György nádor megpróbál házassági szándékkal közelíteni a törökverő Nádasdy gróf dúsgazdag özvegyéhez, Báthory Erzsébethez. Õ azonban kikosarazza.

A sértettségtől fuldokló főurat szinte tapintható életszerűséggel kelti életre William Hurt Oscar-díjas amerikai filmszínész. Thurzó nádor István nevű fia - akit a Goodby Lenin című filmben világsikert aratott Daniel Brühl alakít - és Erzsébet között fellobban a szerelem. Kilátástalan viszony ez, amit tetéz a politikai, illetve történelmi háttér, az önálló Erdély és Bécs tusakodása.

Julie Delpy rendezésében, illetve alakításában Báthory Erzsébet művelt, hideg nő, aki a film során végképp szembekerül korának törvényeivel. Így szinte magától értetődően jut el a film a végkifejlethez, Erzsébet bukásához. Az idősödő főhős csak későn veszi észre, hogy kapcsolata a megnyerő kinézetű fiatal Thurzó Istvánnal az intrikák zátonyán szenved hajótörést.

A Grófnő sikert aratott a Berlinalén, így feltételezhető, hogy zsúfolt filmszínházakban vetítik majd Németország szerte. Kár, hogy a rendező nem tudta megőrizni a másfél óra során azt a mértéktartást, és a végkifejletnél már ő sem tudott szabadulni attól a hiedelemtől, hogy Báthory Erzsébet a vérszívó Drakula női ikertestvére.