Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Elhunyt Szabó Magda

Kilencvenéves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író.

Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, 1940-től a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos diplomát. 1945-ig tanított, majd a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett.

1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle, és elbocsátották állásából; egészen 1958-ig nem publikálhatott.

A költőként indult Szabó Magda 1958 után regény- és drámaíróként tért vissza.

A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget.

Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be.

Munkásságát a többi között József Attila- és Kossuth-díjjal, Corvin-lánccal és Prima Primissima díjjal ismerték el. Szabó Magda 90 éves volt.

Európa Kiadó: az életmű reneszánsza

Szabó Magda magyarságát és a magyarságában európaiságát hangsúlyozta Barna Imre, az író köteteit gondozó Európa Könyvkiadó vezetője.

Szabó Magdánál "magyarabb és a magyarságában európaibb szerzőt (...) elképzelni sem lehetne" ilyen hagyományosan világirodalmi profilú könyvkiadónak, mint az Európa Könyvkiadó - mondta a Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt méltatva Barna Imre.

Életművének "valóságos reneszánsza" van - folytatta Barna Imre -, kiemelve, hogy a hatalmas életmű nem tehető múlt időbe: az írónak nemcsak a régi munkái arattak közönségsikert, nemcsak a korábbi művei keltek "új életre" az elmúlt 10 évben, hanem olyan új alkotás is született, mint a Für Elise, amely "az Európa elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikere".

Mind szerettük őt. Ronggyá olvastuk műveit, élveztük történeteit, örültünk az elismeréseinek. Büszkék voltunk rá - olvasható a kulturális tárca búcsúztatójában.

"Óriásként távozott közülünk. Óriás volt tehetségben, óriás a kultúrában, óriás lélekben. És mi most mind egy kicsit kisebbek vagyunk nélküle" - áll a nekrológban.

Távozása pótolhatatlan vesztesége a magyar irodalomnak, de - egyik legtöbbet fordított írónkként - a külföldi könyvbarátoknak is - írta a Fidesz frakcióvezetője.

Személyisége, munkássága előtt tisztelettel fejet hajtunk, hozzátartozói és a magyar irodalom barátainak fájdalmában osztozunk - olvasható Navracsics Tibor közleményében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×