Jamie Dimon nem politikus, a világ egyik legnagyobb pénzügyi intézményének vezetőjeként a gazdasági és geopolitikai vitáknak mégis fontos szereplője; 2025-ben a világ 100 legbefolyásosabb üzleti szereplője közül a 9. volt. Az általa irányított JP Morgan a világ egyik legnagyobb multinacionális pénzügyi és bankvállalata, több mint 300 ezer munkavállaló dolgozik ott.
Október 14-én egy amerikai pénzügyi klub beszélgetésén Dimon hosszan beszélt a globális világot fenyegető veszélyekről.
„Meg kell említenem egy komoly kockázatot, amely a nyugati világot fenyegeti. Európa gazdasági teljesítménye az egy főre jutó GDP tekintetében, az Egyesült Államokéhoz viszonyítva, a korábbi 90 százalékról 70 százalékra esett vissza. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a hadseregük fenntartását, sőt a szociális védőhálók finanszírozása is alig megy nekik. Az orosz hadsereg, ha akarna, akár már ma be is vonulhatna Párizsba. Európa tehát komoly bajban van” – fejtegette.
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban minderre úgy reagált: Jamie Dimon arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai vezetők a harcias nyilatkozataik ellenére egy olyan katonai helyzetben vannak, amiben az Egyesült Államok egyértelmű katonai támogatására szorulnak.
„Szerintem a túlságosan önálló politikát folytatni kívánó európai vezetőknek szólt ez az üzenet. Meglepő, hogy egy ilyen szintű szereplő fogalmazta meg. Tegyük hozzá, hogy az Egyesült Államokban is működik az a folyamat, amit egyébként már többen leírtak – az a gazdasági, politikai rendszer, amelyben a nyugaton a politikát a gazdaság irányítja. Keleten pont fordítva van, például Kínában vagy Oroszországban ha a gazdasági szereplők túl erőssé válnak, akkor a politikai hatalom fellép velük szemben. A nyilatkozat talán annak köszönhető, hogy Európa túlságosan elkezdte feszegetni azokat a kötelékeket, amelyekkel az Egyesült Államokhoz kötődik” – fejtegette.
A JP Morgan vezérigazgatója közölte azt is, hogy el kell kerülni a nyugati világ széttöredezését, ezzel utalt egy korábbi írására: „Abban a véleménycikkben, amelyet írtam, az első mondat úgy szól, hogy nem szeretnék 2050-ben egy olyan könyvet olvasni, amely arról szól, hogyan veszett el a nyugat. Márpedig ez éppen a nyugati világ széttöredezése miatt következhetne be.”
Somkuti Bálint úgy látja, ez a kritika minden szereplőnek szól. Szerinte a bankvezér arra szólított fel, hogy a transzatlanti együttműködés két oldala inkább az együttműködést, az egymást összekötő dolgokat keresse, ne azokat, amelyek szétválasztják a Nyugatot.
„Nagyon fontos, hogy Donald Trump is, illetve az európai vezetők is számtalan olyan nyilatkozatot tettek, amelyek mintha már temetnék ezt a fajta együttműködést. Ez azt erősíti fel, hogyha a Nyugat nem tud egységes álláspontot megfogalmazni – és tegyük hozzá, a bankvezérről lévén szó: egységes és realista álláspontot megfogalmazni –, akkor olyan helyzetbe kerülhet, amelyben akár katonai beavatkozás is indulhat ellene, hiszen ha nem tudnak megállapodni egymással a felek, egy katonailag erősebb ország ezt kihasználhatja” – értékelt, hozzátéve, hogy a JP Morgan-vezért szónoklata burkolt kritika mind a két fél számára.
Somkuti Bálint egyébként maga is úgy látja, hogy
ha az európai államok fegyveres ereje fel sem ér sem az Egyesült Államokéval, de még Oroszországéval sem igazán,
és az európai vezetők amerikai katonai segítség nélkül nem reménykedhetnek abban, hogy a NATO erősebb, mint például Oroszország.
A JP Morgan vezetője csaknem egyórás beszédében szó volt még az egyre növekvő amerikai államadósságról és a kockázatokat jelentő inflációról is.
A mesterséges intelligencia súlyát az ipari forradalomhoz hasonlította, ugyanakkor leszögezte: súlyos kiberbiztonsági fenyegetést is jelent.
Kínával kapcsolatban a gazdasági és technológiai verseny erősödésére, a kritikus nyersanyagoktól való függésre, valamint arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak óvatosabban kell bánnia pénzügyi hatalmával, mert a túlzott szankciós politika gyengítheti a dollár nemzetközi szerepét.
A cikk Kocsis Éva összeállítása alapján készült.




