Infostart.hu
eur:
363.41
usd:
323.83
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Csizmazia Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

Vannak bizonyos faktorok, amelyek közvetlenül hatnak az amerikai energiaárakra, és vannak olyanok, amelyek közvetve, a világpiaci mechanizmusokon keresztül – vázolta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

A szakértő azt valószínűsíti, Donald Trump szeretne az utóbbiakra hatni, nem is elsőként. Konkrét példát is említett Csizmazia Gábor: 2024 áprilisában, miközben a keményvonalas republikánusok nagyjából egyharmada kimondottan támogatni akarta Ukrajnát, kongresszusi döntés is született erről, még ATACMS rakétákat is adtak volna Ukrajnának, hogy orosz területeket lőjenek velük. Az akkori elnök, Joe Biden leszögezte, nem szeretné, ha az ukránok olajfinomítókra lőnének Oroszországban, mivel az rontaná az újraválasztási esélyeit.

„Van erre precedens, az persze más kérdés, hogy az oroszok is általában energetikai létesítményeket támadnak, így hiába a kritikák republikánus vagy demokrata oldalról, bármilyen intézkedésnek, döntésnek lehetnek finoman szólva kontraproduktív következményei” – mondta az Amerika-szakértő. Donald Trump bejelentett egy energetikai tűzszünetet is, amiről azonban senki nem tudott Kijevben és Moszkvában sem, ráadásul az oroszok azonnal meg is szegték, és minden ment tovább, ahogy azelőtt.

Csizmazia Gábor megjegyezte: Donald Trump túlment a bideni lépésen, mert amellett, hogy volt ez a nem működő, talán nem is létező megállapodás, a tűzszünet az energetikai rendszerekre, az ukránok már napok óta arra panaszkodnak, hogy korlátozott a hozzáférésük az amerikai Starlink-rendszerekhez, a drónok bizonyos sebesség fölött nem is tudnak csatlakozni hozzá, talán megfelelő adatszolgáltatást sem kapnak. Ennek okát is megpróbálhatják kideríteni az Ukrajnát támogató képviselők, de a gyakorlatban mindenki, beleértve a Kijevvel szimpatizáló republikánus és demokrata szenátorokat, képviselőket is, most a félidős választásokkal vannak elfoglalva.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült. A teljes beszélgetés alább megtekinthető, meghallgatható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Véget ért az EU-csúcs: kemény vitákba állt bele Magyar Péter, de a legfőbb kérdések megválaszolatlanok

Véget ért az EU-csúcs: kemény vitákba állt bele Magyar Péter, de a legfőbb kérdések megválaszolatlanok

Két nap tárgyalás után péntek este véget ért az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen több politikai megállapodás is körvonalazódott, a legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem született áttörés. Franciaország és Németország közös fellépésével közelebb került egy Kínával szemben szigorúbb kereskedelmi stratégia, Emmanuel Macron és Friedrich Merz pedig megállapodott a 2035-ös autóipari kibocsátási szabályok enyhítéséről. A 2028–2034-es költségvetés vitája holtpontra jutott, Magyar Péter miniszterelnök ugyanis elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi javaslatot, és akár kétmilliárd euróval nagyobb támogatási keretet szeretne. Ukrajna finanszírozásáról és az ETS2 halasztásáról sem sikerült megegyezni, Magyar Péter viszont Volodimir Zelenszkijjel tárgyalva üdvözölte a kárpátaljai magyarok jogait érintő megállapodás végrehajtásának megkezdését. Az egyeztetések novemberben Dublinban és Brüsszelben folytatódnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×