Deák András elmondta: mindenki arra számított, hogy a Hormuzi-válság megoldódik és ősszel, illetve télen alacsonyabbak lesznek a gázárak, mint tavasszal, vagy nyáron voltak. Ezért a többség nem akarta megvenni a drága nyári gázt és azt betárolni, akár magyar vállalatok sem.

Hozzátette: ezért a tárolókban viszonylag kevés gáz van. Országonként ez eltérő, de például Németország nagyon rosszul áll.

Ha bejön egy hidegebb tél, vagy egy geopolitikai probléma, akkor előfordulhat fennakadás. Mára az unióban sok lehetőségünk elveszett, ugyanis a betárolási időszak hagyományosan október közepéig tart.

– hangsúlyozta Deák András.

Kiemelte: nincs ellátásbiztonsági felelősség egyértelműen kijelölve egyik szinthez sem, sem a kereskedőkhöz, sem a nemzeti kormányokhoz, sem az Európai Bizottsághoz. Egy esetleges geopolitikai válságot pedig a piac egyedül nem képes kezelni, legalábbis alacsony árak mellett biztos nem.

„Majdnem biztos vagyok benne, hogy a Hormuzi-szoros útvonalát nélkülözve kell végigcsinálnunk a tél javát. Ha meg is állapodnak decemberben vagy januárban, akkor is a teljes újraindítás több hét Katarban, arról nem beszélve, hogy szét is lőtték az infrastruktúra egy részét.”

– fogalmazott.

Ám megemlítette: az olaj egy része alternatív útvonalakon meg tud érkezni, a gáznál nincs ilyen lehetőség.

Arról is beszélt, hogy a magyar fogyasztóknak nem igazán kell félniük.

„Magyarországon adminisztratív árszabás van, tehát ha fölmegy az európai ár, akkor is inkább a költségvetés fogja ezt megsínyleni. Ráadásul hazánkban viszonylag nagy a tárolói kapacitás, és stratégiai készlet is rendelkezésre áll”

– mondta Deák András, aki hozzátette: probléma esetleg akkor merülhetne fel, ha ez a magas tartalékállomány külföldre van lekötve, mert külföldi cégek is tárolhatnak Magyarországon gázt. Végül hozzátette: Magyarország jó helyzetben van, más országok kerülhetnek inkább bajba.

A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.