Előbb-utóbb Oroszországnak tárgyalóasztalhoz kell ülnie, különösen a szankcióink által kifejtett nyomás hatására, amikor pedig elérkezik ez a pillanat, egységes európai üzenetet kell közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnök felé – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken, az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatóján.

Mint mondta:

Ukrajna békét akar és Európa is békét akar, az egyetlen fél, amely következetesen az erőszakot választja, az Oroszország.

„Egész kontinensünk veszélyben van, ezért Európának a méltányos és tartós béke egyik kidolgozójának kell lennie. Ukrajna fogja ezt vezetni, és meghatározni a folyamat irányát” – hangoztatta.

Kiemelte, hogy António Costával, az Európai Tanács elnökével együtt továbbra is szorosan együttműködnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a béke elérése érdekében. Mint mondta, Costa a 27 tagállamot képviseli, míg az olyan eszközök, mint az energiaügyek, a befagyasztott orosz vagyon, a szankciók vagy a védelmi ipar, az Európai Bizottság hatáskörébe tartoznak.

Ursula von der Leyen mérföldkőnek nevezte Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatában az első tárgyalási fejezetcsoport megnyitását, hozzátéve hogy az Európai Unió célja további klaszterek megnyitása még a nyár előtt.

Tájékoztatása szerint

a tagállamok megállapodtak az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbításáról is.

Hangsúlyozta, hogy a korábbi gyakorlattal szemben ezúttal nem hat, hanem tizenkét hónapra hosszabbították meg az intézkedéseket, ami szerinte erős politikai üzenetet hordoz.

Hozzátette: folytatódik a munka a 21. szankciós csomag véglegesítésén. A készülő intézkedéseket kemény, súlyos hatású szankcióknak nevezte, amelyek továbbra is nyomás alatt tartják Oroszországot.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közösségnek fel kell készülnie arra az időszakra is, amikor megkezdődnek a béketárgyalások.

Az elnök szerint továbbá az Egyesült Államok és Irán közötti ideiglenes megállapodás áttörést jelent, és lehetőséget teremt a közel-keleti béke és biztonság előmozdítására, ami hozzájárulhat a szabad hajózás biztosításához a Hormuzi-szorosban, annak garantálásához, hogy Irán ne rendelkezzen nukleáris fegyverekkel, valamint a ballisztikus rakétaprogramokkal és a regionális tevékenységekkel kapcsolatos aggodalmak kezeléséhez.

A libanoni helyzetről azt mondta, „mély aggodalomra ad okot”, hangsúlyozva hogy a stabil és békés Közel-Kelethez stabil és szuverén Libanonra is szükség van. Az Európai Unió támogatja a libanoni vezetés erőfeszítéseit a Hezbollah lefegyverzésére, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy Izrael tiszteletben tartsa Libanon szuverenitását és területi integritását - mondta.

Von der Leyen emellett felhívta a figyelmet: az Európai Uniónak fel kell gyorsítania a Kínával kapcsolatos gazdasági kockázatok csökkentését, ugyanakkor fenn kell tartania a párbeszédet Pekinggel. Rámutatott, hogy az elmúlt öt évben a Kínából az Európai Unióba irányuló import 45 százalékkal nőtt, miközben tavaly a közösség történetének legnagyobb kereskedelmi hiányát könyvelte el Kínával szemben, amely elérte a 360 milliárd eurót. Mint mondta, ez napi egymilliárd eurós különbségnek felel meg, és először fordult elő, hogy valamennyi uniós tagállam kereskedelmi deficitet mutatott Kínával szemben. Az Európai Bizottság elnöke szerint a probléma nem csupán az olcsó importból fakad, hanem abból is, hogy a túlkapacitások aláássák az európai ipari bázist, ami hosszú távon nem fenntartható.

Közölte, hogy a megbeszélések során egyértelmű támogatás mutatkozott a diverzifikáció és a kockázatcsökkentés folytatása mellett. Az Európai Uniónak el kell kerülnie azokat a függőségeket, amelyeket mások fegyverként használhatnak ellene - tette hozzá.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy "kockázatcsökkentésről, nem pedig leválásról" van szó, miközben az unió továbbra is meg kívánja védeni belső piacát a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben. Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság új eszközökön dolgozik, köztük egy diverzifikációs eszközön, amelynek célja a vállalatok alkalmazkodásának és a gazdasági kockázatok mérséklésének felgyorsítása.

Az új többéves uniós pénzügyi keretről szólva azt mondta: a tagállamok támogatják a bizottság törekvését egyszerűbb és időtálló költségvetés kialakítására, amely erősíti Európa versenyképességét, biztonságát és cselekvőképességét, miközben támogatást nyújt a gazdálkodóknak, a régióknak és a helyi közösségeknek.

Közölte, hogy a részleges általános megállapodás révén immár mind a 27 tagállam támogatja a költségvetés új, modern felépítését, amelynek elemei között szerepelnek a nemzeti és regionális partnerségi tervek, a versenyképességi alap és a Globális Európa Alap.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a következő időszakban meg kell őrizni az ambiciózus célkitűzéseket, és meg kell teremteni azok finanszírozásának feltételeit is. Ennek érdekében stabil és erős saját bevételi rendszerre van szükség, valamint közös megállapodásra arról, hogyan finanszírozzák a következő többéves pénzügyi keretet.

Üzenetünk Oroszország számára egyértelmű: eljött az ideje a komoly tárgyalásoknak, mindez pedig kizárólag Moszkván múlik

– jelentette ki Friedrich Merz német kancellár pénteken Brüsszelben, az Európai Tanács ülése után.

Merz szerint a fejlemények Ukrajna számára kedvezően alakulnak, és a háború dinamikája változóban van.

Közölte: a tanácskozásokon azt is áttekintették, miként lehet előrelépni az ukrajnai béke felé vezető úton. Hangsúlyozta, hogy a diplomáciai erőfeszítések során a legfontosabb kérdésekre és prioritásokra kell összpontosítani, és úgy értékelte, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni.

Emlékeztetett arra, hogy nemrég Londonban Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt a lehetséges béketárgyalások kulcselemeiről. Hozzátette, hogy az elképzelést Európában széles körű támogatás övezi.

Mint mondta, az Európai Unió és az Egyesült Államok a legfejlettebb államokat tömörítő G7 keretében közösen ért el előrelépést, amelyet az európai partnerek is támogatnak.

Beszámolt arról is, hogy a vezetők áttekintették a lehetséges béketárgyalások formátumát. Véleménye szerint a folyamatban Ukrajnának, Oroszországnak, Európának és az Egyesült Államoknak egyaránt szerepet kell kapnia, ugyanakkor még korai lenne arról dönteni, hogy ki képviselje Európát a tárgyalásokon.

A német kancellár a bővítési folyamatot illetően kedvező fejleményekről számolt be. Felidézte, hogy a múlt héten megnyitották az első tárgyalási klasztert Ukrajna és Moldova számára, és újabb fejezetek megnyitását is kezdeményezték. Jelezte, hogy az Európai Tanács októberi ülésén részletesebben is foglalkoznak a kérdéssel.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Merz úgy fogalmazott: már nem az a kérdés, hogy fel kell-e gyorsítani a csatlakozási folyamatokat, hanem az, miként lehet őket felgyorsítani.

A következő uniós költségvetésre vonatkozó javaslatról szólva, amely 2000 milliárd eurót irányozna elő, Merz kijelentette: ez Németország szempontjából megfizethetetlen és kiegyensúlyozatlan.

A német kormányfő hangsúlyozta, hogy Berlin számára kiemelt fontosságú a pénzügyi keret mielőbbi elfogadása, és azt szeretnék, ha a tárgyalásokat még 2026-ban sikerülne lezárni, hogy megfelelő tervezési biztonságot teremtsenek a következő költségvetési ciklusra.

Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján elmondta: az új amerikai kormány hivatalba lépése óta először közeledtek ismét az amerikai és az európai álláspontok Ukrajna kérdésében.

Macron hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban is erősebb közös álláspont alakult ki, és 2024 decembere óta először mind a 27 tagállam közös záródokumentumot fogadott el Ukrajnáról, amit az Európai Tanács egyik fontos eredményének nevezett.

Közölte: az uniós támogatás együtt jár az Oroszországgal szembeni szankciók további szigorításával. Ennek részeként az Európai Unió fokozza a nyomást az úgynevezett árnyékflottára, amely továbbra is az orosz olajexport egyik fő eszköze, valamint az orosz bankrendszerre és azokra az alternatív pénzügyi mechanizmusokra, köztük kriptovalutákra, amelyeket a szankciók megkerülésére használnak.

A francia elnök jelezte, hogy a G7-ben született megállapodással összhangban az Európai Unió gyorsan el szeretné fogadni a 21. szankciós csomagot, amely az orosz olaj- és gázipart is érinti.

Kiemelte, hogy az európai országok továbbra is készek erős biztonsági garanciák nyújtására Ukrajnának, különösen a "tettre készek koalícióján" keresztül. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy Franciaország július 13-ra Párizsba hívta a kezdeményezésben részt vevő valamennyi országot, függetlenül attól, hogy tagjai-e az Európai Uniónak.

Macron arra is kitért, hogy nem támogatja a menedékkérők számára harmadik országokban létrehozandó visszaküldési központok rendszerét, és ellenzi, hogy ezek finanszírozására uniós forrásokat használjanak fel. Mint mondta, kétségei vannak az ilyen központok gyakorlati és elvi megalapozottságát illetően, és eddig nem látott egyetlen olyan példát sem, amely bizonyította volna a rendszer működőképességét.

Macron szerint ezek a megoldások azt jelentenék, hogy azokat az embereket, akiket nem sikerül visszaküldeni származási országukba, egy harmadik államba telepítenék át, amely ezt esetleg pénzügyi ellenszolgáltatás fejében vállalná. A francia elnök felvetette az ilyen megoldásokkal kapcsolatos emberi jogi és politikai kérdéseket, és úgy fogalmazott: nem biztos abban, hogy ez összhangban áll azokkal az alapelvekkel, amelyekre Európa épült.

Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy Franciaország nem akar ilyen központokat létrehozni, és bár tiszteletben tartja azok álláspontját, akik ezt az utat választanák, gyakorlati és elvi okokból egyaránt ellenzi a kezdeményezést.

A francia államfő úgy vélte, hogy a kérdés elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, és nem része a közös európai politikának.