Az elhunytat Iványi Gábor metodista lelkész búcsúztatta. Beszédében elmondta: nemcsak Szelényi Ivántól, hanem szeretett feleségétől, Katitól is végső búcsút vesznek, aki már korábban elhunyt. „Most együtt térnek meg végső nyugvóhelyükre. Életükben is elválaszthatatlanok voltak, és mindvégig felejthetetlenek maradtak egymás számára” – fogalmazott.

Haraszti Miklós író, újságíró és politikus elmondta: „az idén végleg elveszítettük Szelényi Ivánt, a hasonlíthatatlan személyiséget, barátot, apát és tudóst”. Felidézte, hogy Magyarország több mint ötven évvel ezelőtt egyszer már elveszítette Szelényi Ivánt: 1974-ben kiutasították az országból, és vele együtt műveit is hosszú évtizedekre száműzték. „Még hálásnak kellett lennünk, hogy nem börtönben süllyesztették el” – fogalmazott.

Kiemelte: tudósként már korábban is feszegette a rendszer korlátait, a valóság erejével cáfolta azt a kötelező ideológiát, amely szerint az elmaradottság és az elnyomás „tulajdonképpen” haladás volna. 1973-ban, más értelmiségi lázadókkal együtt, eljutott a konfliktus nyílt vállalásáig. Akkoriban már egy kézirat elkészítése is hadüzenetnek számított, ő pedig vállalta annak kockázatát, hogy már magát a szándékot is megtorlás követheti – emlékezett.

Haraszti Miklós felidézte, hogy Szelényi Iván és Konrád György közösen írták meg Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című művüket a csobánkai plébánia harangozóházában, azonban lebuktak, amikor megpróbálták az országból kicsempészni frissen elkészült kéziratukat, Szelényi pedig 1975-ben elhagyta Magyarországot. Ez a könyv kortársa volt azoknak a nyugaton is megszülető elméleteknek, amelyek a korabeli kapitalizmust menedzseruralommá átalakuló rendszerként írták el – mondta az író.

Ezt követően Szelényi évtizedeken keresztül tanított a világ legnevesebb egyetemein, a Yale Egyetemen megkapta a nagy tudósnak járó lehetőségeket és elismeréseket. Életútja így egyszerre vált a tudományos szabadságért vállalt küzdelem és a határokon átívelő szellemi teljesítmény példájává – fogalmazott Haraszti Miklós, aki szerint Szelényi Iván életművével azt tanította, hogy a tudomány akkor a legértékesebb, amikor az erkölcsi bátorság és a szellemi szabadság ihleti.

Mihályi Péter közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Szelényi Iván egykori tanítványa, szerzőtársa és barátja a tudós életművét méltatta. Elmondta: Szelényi Iván elvesztésének jelentősége a magyar társadalomtudomány szempontjából csak ahhoz a veszteséghez mérhető, amelyet Lukács György 1971-es, Heller Ágnes 2019-es, majd Kornai János 2021-es halálával szenvedett el a magyar szellemi élet. Mint fogalmazott, ez a négy tudós máig a magyar társadalom- és szellemtudomány nemzetközileg legismertebb képviselői közé tartozik.

Mihályi Péter felidézte Szelényi Iván amerikai pályafutásának fontosabb állomásait is. Elmondta: Szelényi 1999-ben ért pályafutása egyik csúcsára, amikor a Yale Egyetemen megbízást kapott a gazdaságpolitikai és szociológiai mesterképzés átszervezésére, majd 2003-ban az Amerikai Szociológiai Társaság elnökévé választották.

Karácsony Gergely főpolgármester elmondta: Szelényi Iván nem tudott „a fenekén megmaradni” abban a hazában, ahová a második világháború kitörése előtt egy évvel született, és amelynek romlása, pusztulása végigkísérte küzdelmes ifjúkorát, mígnem végül elárulta és cserbenhagyta őt. Sorsszerű találkozás volt, amikor a könyvtárban megismerte Bibó Istvánt – tette hozzá.

Hiába ásták el Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz kéziratát egy csobánkai kertben: a gondolat kikelt. Konrád György maradt, Szelényi elment, és mindketten a maguk útját járták – nyertek és veszítettek is közben – mondta a főpolgármester, hozzátéve: Szelényi a hazáját veszítette el, és kontinenseken, országokon, nagyvárosokon át kereste új otthonát. Hogy a világ számos egyeteme valóban otthona lehetett neki és gyermekeinek, abban feleségének, Katinak megkerülhetetlen szerepe volt.

Szelényi Ivánt a hatalom el akarta hallgattatni, végül azonban az egész világ megismerte a nevét. A nemzetközi szociológia nagy tudóst, elismert kutatót és rajongva szeretett tanárt nyert benne, aki a kirekesztést és az egyenlőtlenséget kutatta és értelmezte, bárhol és bármilyen formában jelentek is meg – emelte ki.

Szelényi Ivánt hosszú betegség után augusztus 3-án, 88 éves korában érte a halál.