A kérdésre, hogy sportgazdasági szempontból mérlegelve hogyan összegezhető a 39 napos labdarúgó-világbajnokság, Szabados Gábor sportközgazdász azt mondta: az első jelzők, amiket mondani lehet rá, hogy nagy, hatalmas, óriási és hosszú.

„Ha kifejezetten gazdasági szempontból nézem, azt gondolom, hogy a FIFA könyvelői a legboldogabbak az esemény után”

– fogalmazott. Mint monda, pénzügyileg óriási siker volt a vébé a FIFA számára, olyan rekordbevételt hozott, a jelenlegi ismereteink szerint nagyjából 15 milliárd dollárt, ami messze-messze meghaladja a korábbi világbajnokságok bevételeit. Ez több mint a kétszerese annak, amit a korábbi világbajnokságok után a FIFA bevételként realizálni szokott – tette hozzá, kiemelve: nem a torna egy hónapja alatt, hanem gyakorlatilag a teljes négyéves világbajnoki ciklus alatt, hiszen a FIFA- egész gazdálkodása világbajnokságtól világbajnokságig van felépítve.

A nagyobb bevétel elsősorban a bővítéshez, a nagyobb létszámhoz köthető, hiszen ezzel több mérkőzés járt, ami nyilván növelte mind a szponzori, mind a televíziós jogok értékét. Természetesen nagyobb volt a jegybevétel is a több mérkőzéssel, és a FIFA minden szegmensben mindent megtett, hogy tovább növelje ezeket az értékeket. „Ugye tudjuk, hogy

a dinamikus jegyárazás miatt lényegesen magasabb áron adták el a jegyeket, mint korábban”

– hangsúlyozta a szakember, jelezve: egészen drasztikus módon megnőttek a jegyárak a korábbi világbajnokságokhoz képest. Gyakorlatilag tényleg kimaxolták, hogy mi az a legmagasabb ár, amivel még meg lehet tölteni a stadionokat, de ugyanez történt a televíziós jogoknál is – mondta. Egyrészt önmagában az, hogy több ország vett részt, növelte a jogok értékét olyan országokban, amelyek korábban nem vagy csak nagyon ritkán jutottak el a világbajnokságra. Ráadásul

a hidratációs szünetnek nevezett reklámszünet, amit kötelezően beépítettek minden mérkőzésbe, megint csak emelte a tévés jogok értékét,

hiszen ugye ezzel több reklámbevételhez juthattak a csatornák, és így nyilván több pénzt lehetett elkérni tőlük. A szponzori oldalon pedig, aki figyelte a reklámtáblákat a világbajnokság alatt, annak feltűnhetett, hogy sokkal több szponzor jelent meg, mint korábban.

„Már-már egyfajta bábeli zűrzavart érzékelhetett az ember, nem is lehetett igazából eldönteni csak a reklámtáblákat nézve, hogy kik a fő támogatók”

– mondta.

„Engem az egész kicsit az 1984-es Los Angeles-i olimpiára emlékeztetett, ahol szintén káoszos volt a szponzori megjelenés, tehát nem volt az a fajta nagyon strukturált, nagyon rendezett megjelenés, ami a korábbi világbajnokságokon és Európa-bajnokságon – fogalmazott Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában. – Korábban is nőtt már a szponzorok száma, de nem volt ez a fajta nagyon-nagyon elaprózott értékesítés. Ennek az oka is az lehetett, hogy a FIFA maximalizálta ezeket a bevételeket, és tényleg minden apró morzsát megpróbált értékesíteni. Úgy sikerült ezt a csúcspénzügyi bevételt elérni, hogy minden területen a maximumra tolta a FIFA azokat a lehetőségeket, amelyekkel pénzt lehetett keresni.”

Az interjút Farkas Dávid készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.