Infostart.hu
eur:
366.59
usd:
333.59
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Izland fővárosa, Reykjavik.
Nyitókép: VictorHuang, Getty Images

Közel a bejelentés? Ukrajnát a kanyarban előzné Izland

Már idén nyáron népszavazást tarthat az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításáról Izland. A szigetország uniós tagsága inkább biztonságpolitikai, mint felzárkózási kérdés.

Reykjavík már idén augusztusra hozhatja előre az eredetileg 2027 végére tervezett referendumot az EU-tagsági tárgyalások újranyitásáról – értesült a Politico. Az izlandi parlament a következő hetekben jelentheti be a szavazás időpontját.

A Portfolio cikke emlékeztet: nem ez az első alkalom, hogy a skandináv szigetország meglebegteti a belépését: előzőleg még 2013-ban befagyasztották a csatlakozási folyamatot, most azonban egyre erősebb az EU-tagság iránti vágy, így a folyamat felgyorsult.

A döntés időzítésének is Donald Trump második elnöksége adott löketet. Az Egyesült Államok vámokat vetett ki Izlandra, az amerikai államfő pedig többször beszélt Grönland annektálásáról, sőt az amerikai nagykövet-jelölt tréfásan azt is mondta, hogy Izland az 52. tagállam lehetne.

Izland stratégiai elhelyezkedése az Észak-Atlanti térségben, hadseregének hiánya, valamint a NATO-tagságra és az 1951-es amerikai–izlandi védelmi megállapodásra épülő biztonsági rendszer különösen érzékennyé teszi az országot a nagyhatalmi mozgásokra. Közben az Európai Bizottság részleges tagsági modellt dolgoz ki Ukrajna számára, Montenegró pedig újabb tárgyalási fejezetet zárt le.

Az elmúlt hónapokban sűrűsödtek a magas szintű egyeztetések.

Az EU bővítési biztosa, Marta Kos Brüsszelben tárgyalt Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kristrún Frostadóttir miniszterelnökkel találkozott, és az együttműködés kiszámíthatóságát hangsúlyozta.

A csatlakozási viták középpontjában várhatóan ismét a halászati jogok állnak majd. A brit–izlandi makréla-viták és az úgynevezett „tőkehalháborúk” évtizedekre visszanyúló feszültséget okoztak. Csakhogy a Brexit után London már nem uniós szereplő, ami átalakította az erőviszonyokat.

Gazdasági oldalról Izland helyzete eltér a legtöbb tagjelölttől: a világ ötödik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével az uniós tagsága inkább biztonságpolitikai, mint felzárkózási kérdés.

A jogi és intézményi alkalmazkodás technikailag gyors lehet, mivel Izland már most is az Európai Gazdasági Térség tagja és a schengeni övezet része, így az uniós joganyag jelentős részét már átültette. A 2013-as befagyasztásig 33 tárgyalási fejezetből 11-et lezárt. A tényleges csatlakozáshoz azonban a tárgyalások lezárása után újabb népszavazásra is szükség lenne. Izland 2009-ben, a pénzügyi válság csúcsán kérte felvételét az Európai Unióba, miután három legnagyobb kereskedelmi bankja összeomlott.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×