A nyugdíjasházakat üzemeltető cégek szerződésblankettákat készítettek a beköltözni kívánókkal való szerződéskötéshez. A blankettákkal való szerződéskötés jellemzője, hogy annak elkészítésében a szerződő fogyasztók nem vesznek részt, hanem azt az adott cég, illetve annak ügyvédje fogalmazza meg.

Emiatt a fogyasztóknak a szerződés tartalmára kevés, vagy egyáltalán nincs ráhatása, amely számukra hátrányos feltételek elfogadásához vezethet. Különösen igaz ez az olyan kiszolgáltatott fogyasztók esetén, mint az idősek. Bizonyos életkori sajátosságok miatt az idős emberek sokszor nehezebben látják át a jogi nyelvezeten íródott szövegek valós tartalmát, és korlátozottabb az érdekérvényesítő képességük is.

Az e csoportba tartozó fogyasztók számára ezért kiemelt jogi védelem szükséges – olvasható az ügyészség honlapján..

Ha az ügyészség álláspontja az, hogy ezek az előre elkészített szerződések – úgynevezett általános szerződési féltelek – egyoldalúan hátrányosak, így tisztességtelenek a fogyasztókra nézve, akkor törvényi lehetősége van azok bíróság előtti megtámadására a szerződési kikötések érvénytelenségének megállapítása érdekében.

Az érintett szerződésekben az ügyészség tisztességtelenek találta azokat a kikötéseket, amely lehetővé tették, hogy a vállalkozás a nyugdíjasház lakója bármilyen összegű – tehát a legcsekélyebb - fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén is azonnali hatállyal felmondja a szerződést.

Kifogásolta az ügyészség azt a szerződési kikötést is, amely azt írta elő, hogy ha lakó magatartása miatt szűnik meg a szerződés, az idős személy legkésőbb 10 napon belül köteles kiköltözni, és az intézményt elhagyni.

Az egyik nyugdíjasotthon szerződése kifejezetten kikötötte azt is, hogy a vállalkozás jogosult a bérleti díjat indok nélkül is, egyoldalúan megemelni. Ez nyilvánvalóan nem elfogadható.

Tisztességtelennek találta az ügyészség azt a rendelkezést is, amely arra az esetre, ha utólag kiderülne, hogy az idős, bentlakó személy a szerződés aláírásakor nem rendelkezett megfelelő belátási képességgel – tehát mentális állapota miatt nem látta át a szerződés tartalmát –, akkor sem lehet a szerződést utólag érvénytelennek tekinteni. Sőt a szerződést sem ő, sem pedig a hozzátartozó nem támadhatja meg ennek okán, valamint a szerződéskötésből eredő valamennyi kockázatot is ők vállalják.

Az ügyészség álláspontja szerint a bírósághoz fordulás jogáról ebben a formában előre nem lehet lemondani, és ezzel nem lehet kizárni a peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítés lehetőségét.

A Pest Vármegyei Főügyészség közérdekű kereseteiben a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítását kérte, melyekről a Budapest Környéki Törvényszék fog döntést hozni.