Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.84
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) a Védelmi Tanács ülésén 2026. február 25-én. Balról Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági fõtanácsadója, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter (takarásban) és Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (b-j), a kormányfõ mellett Pintér Sándor belügyminiszter (j3) és Lantos Csaba energiaügyi miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.

Orbán Viktor az ukrán olajblokád miatt összehívta a Védelmi Tanács ülését, miután január 27-e óta nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra. A megbeszélés után a kormányfő friss Facebook-videóban közölte: egyértelmű, hogy ennek példa nélküli leállásnak nem műszaki, hanem politikai okai vannak, az ukrán kormány olajblokáddal gyakorol nyomást Magyarországra és Szlovákiára.

„Meghallgattam a nemzetbiztonsági szolgálatok beszámolóit, látom, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében. Ezért elrendeltem a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. Ez azt jelenti, hogy

a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárításához szükséges eszközöket is telepítünk.

A rendőrség, a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányító központok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig elrendeltem a drónrepülési tilalmat. Magyarországot nem lehet zsarolni” – jelentette ki Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×