Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Geoffrey Berman New York déli körzetének ügyésze sajtótájékoztatót tart Jeffrey Epstein amerikai milliárdos letartóztatása ügyében New Yorkban 2019. július 8-án.  A 66 éves Epstein 2019. július 6-án letartóztatták kiskorúak szexuális zaklatása és emberkereskedelem gyanúja miatt New Jerseyben. 2002 és 2005 között New Yorkban és Floridában elkövetett, több tucatnyi kiskorú lány elleni szexuális visszaélés, emberkereskedelem, és pedofília gyanúja miatt a manhattani szövetségi bíróság vádat emelt a milliárdos ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Jason Szenes

Szakértő: lehet, hogy épp a nyilvánosság nem tesz pontot az Epstein-botrány végére

Csizmazia Gábor Amerika-szakértő az InfoRádióban úgy vélekedett, egy igen nagy aktakötegről van szó, amelyből már eddig is szivárogtak ki részletek, igen sok ember érintett lehet, köztük a politikai elit személyiségei is, ugyanakkor a kiszivárgott részletek lehet, hogy csak a teljes kontextussal értékelhetők, ami viszont korántsem biztos, hogy nyilvánosságra kerülhet, hisz érinthet folyamatban lévő nyomozásokat is még.

Már jogszabály kötelezi arra az amerikai végrehajtó hatalmat, vagyis az elnököt és adminisztrációját, hogy hozza nyilvánosságra a Jeffrey Epsteinhez köthető különböző aktákat.

Mint Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, Amerika-szakértő az InfoRádióban elmondta, egy igen nagy csomagról van szó, nem csupán azt vonultatja fel az akta, hogy Jeffrey Epstein letartóztatását és halálát milyen körülmények övezték, hanem azt is, hogy konkrétan milyen vizsgálat indult ellene, milyen pénzügyei voltak, minden olyan részlet róla és vele kapcsolatban, ami eddig az Igazságügyi Minisztériumban szunnyadt.

Az aktában nagyon sok ember érintett lehet a politikai és üzleti elitből, ezért az ügyben nagy a feszültség hónapok óta, de a törvény most arra irányul, hogy minden kerüljön ténylegesen nyilvánosságra, ugyanakkor olyan kitétel is van a törvényben a szakértő szerint, ami azt mondja, hogy abban az esetben lehet információt visszatartani nyilvánosságtól – esetleg kivenni részleteket az anyagból –, ha azok folyamatban lévő szövetségi nyomozást érintenének, megzavarnának; csak azért, mert valaki számára egy részlet kellemetlen vagy valakit rossz színben tüntet fel, nem lehet információt visszatartani.

Csizmazia Gábor konkrét neveket is mondott, akik érintettek lehetnek, ezek közül a legismertebb Bill Clinton volt elnök, illetve családja.

A nyilvánosságra hozatal szerinte úgy nézne ki majd, ahogy a Kennedy-gyilkosság vagy a Martin Luther King elleni merénylet aktáinak nyilvánossága, tehát feltöltik egyes kormányzati honlapokra, illetve odaadják egy, az ügyet vizsgáló bizottságnak a Kongresszusban.

Az ügy Csizmazia Gábor szerint azért húzódhat sokáig, mert egyrészt el kell dönteni, hogy egy adott dokumentumrészlet, amiről szó van, hogyan esik a törvény hatálya alá, nyilvánosságra hozható-e, azt pedig egyenesen nem is tisztázza a törvény, csak „a levegőben van ott”, hogy mi történik, mennyivel és ki van előrébb, ha a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek; meg is jegyezte, egyes dokumentumrészletek már eddig is szivárogtak ki a Kongresszusból, főleg elektronikus levelek, de persze kérdés, ezekből mennyi, mi és hogyan használható, értékelhető a kontextus ismerete nélkül, vagyis az sem biztos, hogy épp a nyilvánosság tesz pontot az ügy végére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×