Infostart.hu
eur:
383.54
usd:
329.5
bux:
108417.7
2025. december 9. kedd Natália
Geoffrey Berman New York déli körzetének ügyésze sajtótájékoztatót tart Jeffrey Epstein amerikai milliárdos letartóztatása ügyében New Yorkban 2019. július 8-án.  A 66 éves Epstein 2019. július 6-án letartóztatták kiskorúak szexuális zaklatása és emberkereskedelem gyanúja miatt New Jerseyben. 2002 és 2005 között New Yorkban és Floridában elkövetett, több tucatnyi kiskorú lány elleni szexuális visszaélés, emberkereskedelem, és pedofília gyanúja miatt a manhattani szövetségi bíróság vádat emelt a milliárdos ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Jason Szenes

Szakértő: lehet, hogy épp a nyilvánosság nem tesz pontot az Epstein-botrány végére

Csizmazia Gábor Amerika-szakértő az InfoRádióban úgy vélekedett, egy igen nagy aktakötegről van szó, amelyből már eddig is szivárogtak ki részletek, igen sok ember érintett lehet, köztük a politikai elit személyiségei is, ugyanakkor a kiszivárgott részletek lehet, hogy csak a teljes kontextussal értékelhetők, ami viszont korántsem biztos, hogy nyilvánosságra kerülhet, hisz érinthet folyamatban lévő nyomozásokat is még.

Már jogszabály kötelezi arra az amerikai végrehajtó hatalmat, vagyis az elnököt és adminisztrációját, hogy hozza nyilvánosságra a Jeffrey Epsteinhez köthető különböző aktákat.

Mint Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, Amerika-szakértő az InfoRádióban elmondta, egy igen nagy csomagról van szó, nem csupán azt vonultatja fel az akta, hogy Jeffrey Epstein letartóztatását és halálát milyen körülmények övezték, hanem azt is, hogy konkrétan milyen vizsgálat indult ellene, milyen pénzügyei voltak, minden olyan részlet róla és vele kapcsolatban, ami eddig az Igazságügyi Minisztériumban szunnyadt.

Az aktában nagyon sok ember érintett lehet a politikai és üzleti elitből, ezért az ügyben nagy a feszültség hónapok óta, de a törvény most arra irányul, hogy minden kerüljön ténylegesen nyilvánosságra, ugyanakkor olyan kitétel is van a törvényben a szakértő szerint, ami azt mondja, hogy abban az esetben lehet információt visszatartani nyilvánosságtól – esetleg kivenni részleteket az anyagból –, ha azok folyamatban lévő szövetségi nyomozást érintenének, megzavarnának; csak azért, mert valaki számára egy részlet kellemetlen vagy valakit rossz színben tüntet fel, nem lehet információt visszatartani.

Csizmazia Gábor konkrét neveket is mondott, akik érintettek lehetnek, ezek közül a legismertebb Bill Clinton volt elnök, illetve családja.

A nyilvánosságra hozatal szerinte úgy nézne ki majd, ahogy a Kennedy-gyilkosság vagy a Martin Luther King elleni merénylet aktáinak nyilvánossága, tehát feltöltik egyes kormányzati honlapokra, illetve odaadják egy, az ügyet vizsgáló bizottságnak a Kongresszusban.

Az ügy Csizmazia Gábor szerint azért húzódhat sokáig, mert egyrészt el kell dönteni, hogy egy adott dokumentumrészlet, amiről szó van, hogyan esik a törvény hatálya alá, nyilvánosságra hozható-e, azt pedig egyenesen nem is tisztázza a törvény, csak „a levegőben van ott”, hogy mi történik, mennyivel és ki van előrébb, ha a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek; meg is jegyezte, egyes dokumentumrészletek már eddig is szivárogtak ki a Kongresszusból, főleg elektronikus levelek, de persze kérdés, ezekből mennyi, mi és hogyan használható, értékelhető a kontextus ismerete nélkül, vagyis az sem biztos, hogy épp a nyilvánosság tesz pontot az ügy végére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szól a vészcsengő Hollywoodban a Netflix-Warner-fúzió miatt

Szól a vészcsengő Hollywoodban a Netflix-Warner-fúzió miatt

Azt követően, hogy közölték, a Netflix egy 83 milliárd dolláros ügyletben bekebelezi az egyik patinás amerikai filmstúdiót, a Warner Brothers-t, kommentátorok elkezdték kongatni a vészharangot, azzal, hogy „Hollywoodot lenyeli a Szilikonvölgy”. Donald Trump és egy utolsó pillanatban jött rivális ajánlat azonban közbeszólhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.09. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×