Denisz Smihal arról számolt be, hogy Svédország négyszáz, nagy hatótávolságú drón gyártását fizette ki ukrán cégeknek. Ezeket aztán elsősorban arra használták, hogy olajipari létesítményeket támadjanak velük mélyen az orosz hátországban. Egyúttal bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá Pal Jonson svéd védelmi miniszterrel a két ország hadiipari együttműködéséről.

Az ukrán tárcavezető elárulta, hogy az orosz invázió óta Stockholm már 9 milliárd dollárnyi segélyt küldött Kijevnek, és 2026-ban, valamint 2027-ben további 8 milliárddal akarja támogatni az oroszokkal harcoló ukránokat. „Svédország – mint az egyik legelkötelezettebb szövetségesünk – a dán modellnek nevezett program keretében az ukrán védelmi ipar fejlesztését is segíti" – hangoztatta Denisz Smihal.

Kijevben nemrég jelentették be, hogy 100-150 darab JAAS-39 Gripen E, több feladatra is alkalmas harci gépet akarnak beszerezni. Megfigyelők szerint a Gripen legújabb változata komoly minőségi fejlődést jelentene az ukrán légierő számára, amely jelenleg még többségében a volt Szovjetunióban tervezett és gyártott repülőgépekkel kénytelen harcolni.

Ugyancsak Svédországból származnak azok az NLAW kézi páncéltörő rakéták is, amelyeknek – az amerikai FGM-148 Javelinekkel együtt – kulcsszerepet játszottak a Kijev felé törő orosz páncélos erők megállításában és szétverésében. De az ukrán katonák nagyon elégedettek a svédek sajátos kialakítású, önjáró lövegével is. Az Archer két és fél perc alatt képes 20 darab, 155 milliméteres gránátból álló pergőtüzet zúdítani az ellenségre, majd villámgyorsan tüzelőállást váltani, még mielőtt megérkezne a válaszcsapás.

Denisz Smihal nyilatkozata előtt nem sokkal jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az év végéig fokozni akarják az orosz gáz- és olajipari létesítmények elleni támadásokat. Sőt, mivel egyre több, nagy hatótávolságú drón áll már rendelkezésre, a csapásokat mind mélyebbre viszik majd az orosz hátországban. Az olajfinomítók pusztítása már érezteti is a hatását. Alekszandr Novak, orosz miniszterelnök-helyettes szeptemberben elismerte, hogy hazájában „kismértékű kőolajtermék-hiány jelentkezett”, bár szerinte ezt, a tartalékok felhasználásával, sikerült felszámolni.

Ám a kormánypárti Kommerszant adatai szerint Oroszországban július 28. és szeptember 22. között 360 benzinkutat zártak be üzemanyag hiány miatt. A megszállt Krímben a legsúlyosabb a helyzet, ahol a töltőállomások nagyjából fele már nem üzemel – írta szeptember 24-i számában a moszkvai újság.