INFORÁDIÓ
2023. február 6. hétfő
Dóra, Dorottya

ukrajna

ukrajnai háború

tüzérség

Archer svéd gyártású, önjáró löveg. Fotó: Wikipédia

Újabb csúcsfegyver a háborúban: svéd "íjászok" erősítik az ukrán hadsereget

Infostart

De nem a középkori harcosokról, hanem a svéd BAE Systems Bofors önjáró lövegéről van szó, amely a világ legmodernebb tüzérségi fegyverei közé tartozik.

A tüzérség kétségtelenül az ukrajnai háború meghatározó fegyverneme. Ennek legfőbb oka minden bizonnyal az lehet, hogy egyik félnek sem sikerült kivívnia a teljes légi fölényt, ezért a repülőgépek és helikopterek csak korlátozottan tudják támogatni a harcoló csapatokat. Ezt a feladatot a tüzérségnek kell ellátnia.

A "harcmezők királynőjének" nevezett fegyvernem fejlesztése az egykori Szovjetunióban kiemelt jelentőségű volt, így a most háborúzó két utódállam hadserege is komoly tüzérséggel rendelkezik. A fegyverek azonban az intenzív használat miatt gyorsan elhasználódnak, a lőszer pedig rohamosan fogy. Oroszország már Észak-Koreától kénytelen gránátokat vásárolni, Ukrajna pedig még rosszabb helyzetben van.

Novoluhanszke, 2018. január 11.
Ukrán katonák ágyúval lövik az ellenséges állásokat a frontvonaltól nem messze, a Donyeck térségében fekvő Novoluhanszke falu mellett 2018. január 11-én. A téli ünnepek idejére életbe léptetett tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadár lázadók között a Donyec-medencében, a kijevi hadműveleti parancsnokság  szerint az utóbbi egy nap három ukrán katona elesett, négy pedig megsebesült. (MTI/EPA/Markijan Liszejko)
Ukrán katonák ágyúval lövik az ellenséges állásokat Donyeck térségében. (MTI/EPA/Markijan Liszejko)

Ezért is sürgették az ukrán hadsereg vezetői, hogy a Nyugat minél több, korszerű tüzérségi eszközt szállítson nekik. Az első komoly áttörést az amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetők megjelenése hozta, amelyek messzebbre és sokkal pontosabban tudnak lőni, mint az oroszok hasonló fegyverei. De mostanra az ukránok csöves tüzérsége is megérett már a nagyarányú fejlesztésre. A szovjet eredetű ágyúk és tarackok elhasználódtak, és már egyre nehezebb megoldani lőszer utánpótlást is.

Üss és fuss

A hagyományos, úgynevezett vontatott tüzérség legnagyobb hátránya a helyhez kötöttsége, mivel ezeket az ágyúkat meglehetősen hosszadalmas egyik helyről a másikra áthelyezni. Márpedig a fejlett radarokkal hamar felderíthetők a tüzelőállások, amelyekre aztán akár ágyútűzzel, akár drónokkal vagy a légierővel csapást lehet mérni. Ezért van nagy jelentősége az önjáró tüzérségnek, amely gyorsan, de főleg önállóan képes tüzelőállást váltani. Az "üss és fuss" taktika pedig a modern háborúkban a túlélés legfontosabb záloga.

Az ukránokhoz eddig is érkeztek Nyugatról korszerű tüzéreszközök, amelyeket jelentős sikerrel használnak is a Donbaszban dúló harcokban. Franciaország például CAESAR önjáró lövegeket küldött, Németország pedig a nálunk is hadrendben lévő, PzH 2000 Panzerhaubitze mobil ágyútarackokból szállított párat. Most Svédország is felzárkózik a többi nyugati hatalomhoz.

A francia hadsereg CAESAR lövege 6x6 Renault Sherpa 10 alvázon. Fotó: Wikipédia
A francia hadsereg CAESAR lövege 6x6 Renault Sherpa 10 alvázon. Fotó: Wikipédia

Svéd "íjászok"

Az Archer (angolul íjász) önjáró löveg szokatlan kialakítású fegyver. A fejlesztés egyik legfontosabb szempontja ugyanis a tűzgyorsaság maximalizálása volt, vagyis az, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több gránátot tudjon kilőni. Az alap az FH77BW típusú, 155 milliméteres vontatott tarackágyú volt, amelyet egy Volvo A30D terepjáróra szereltek. Az ágyúcső hosszát azonban a korábbi 38-as kaliberről 52-esre növelték. A kaliber egy viszonyszám, amely azt mutatja, hogy a fegyver milliméterben számolt átmérőjének hányszorosa a cső hosszúsága. Esetünkben ez annyit jelent, hogy a korábbi 5890-ről 8060 milliméterre nőtt a csőhossz. Javult a pontosság és a lövedék nagyobb kezdősebessége miatt emelkedett a lőtávolság is.

Az Archer több egyedi megoldást alkalmaz. A nagy tűzgyorsaság érdekében az ágyút automata töltőberendezéssel látták el, méghozzá nem is akárhogyan. Az összes többi, hasonló fegyvernél az újratöltéshez a csőnek előbb alaphelyzetbe kell állnia. A svéd "íjász" esetében viszont a töltőautomatát egybeépítették az ágyúval. Ennek köszönhetően bármilyen csőemelkedésnél is elvégezhető az újratöltés. Az Archerrel 15 másodperc alatt három, 150 másodperc alatt pedig 20 gránátot lehet kilőni.

Svéd, BAE Systems Bofors Archer önjáró löveg tüzelés közben. Fotó: Twitter/Michael A. Horowitz
A svéd BAE Systems Bofors Archer önjáró löveg tüzelés közben. Fotó: Twitter/Michael A. Horowitz

Természetesen alkalmas az úgynevezett MRSI (Multiple Rounds Simutaneous Impact) tüzelési módra is. Ilyenkor az ágyúból egymás után több gránátot lőnek ugyanarra a célpontra, de különböző csőemelkedéssel. Az elsőt nagyon magasan indítják, aztán egyre lejjebb és lejjebb eresztik a csövet. Így a gránátok mind laposabb szögben és persze rövidebb pályán repülnek, vagyis utolérik egymást, így az összes lőszer nagyjából egyszerre robban a célban. Olyan, mintha három-hat ágyúból egyidőben lőnének ugyanoda.

Az Archer ebben a maga hat MRSI gránátjával "világbajnok". A Magyar Honvédségben rendszeresített PzH 2000-es viszont "csak" öt gránátot tud ilyen módon kilőni.

A svéd önjáró löveg működtetéséhez - a nagy fokú automatizálásnak köszönhetően - három kezelő is elég. Mivel az ágyú együtt mozog a töltőautomatával, illetve az egész fegyvertoronnyal, ebben nincs is hely a személyzetnek. A különleges megoldás miatt az egész tűzegységet a jármű legvégére építették és nem lehet teljesen körbe forgatni, mindkét oldalra csak 85-85 fokban mozdítható.

Csuklós terepjáró

Maga a hordozó jármű, a Volvo A30D sem mindennnapi szerkezet. A jobb manőverezés érdekében csuklós rendszerű, így, bár meglehetősen hosszú, mégis viszonylag szűk körön tud megfordulni. Ez és a hatalmas, ballonos kerekek egyrészt remek terepjáróvá teszik, másrészt közúton is gond nélkül, nagy tempóban haladhat. Egyébként ez utóbbi indokolta, hogy kerekes alvázra épített, önjáró löveggel váltsák le a svéd hadseregben korábban használt, lánctalpas Bandkanon 1 mobil tüzérségi fegyvert.

A kerekes járművek könnyebbek és egyszerűbben karbantarthatók, mint a lánctalpasok, épített utakon pedig egyértelműen gyorsabbak. Az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően már a terepjáró képességeik is hasonlók a hernyótalpas harceszközökéhez. Nem véletlen, hogy a nagy mozgékonyságot igénylő önjáró lövegek újabb változatait, szinte kivétel nélkül, kerekes alvázakra tervezik.

Svéd, BAE Systems Bofors Archer önjáró lövegek tüzelőállásban. Fotó: Twitter/Erik Korsas
BAE Systems Bofors Archer önjáró lövegek tüzelőállásban. Fotó: Twitter/Erik Korsas

A Magyar Honvédség is előrehaladott tárgyalásokat folytat egy ilyen fegyver beszerzése érdekében. Ez a német Rheinmetall cég legújabb fejlesztése, a HX3-as, amely egy 8X8-as MAN terepjáró teherautó és a PzH2000 fegyverzetének összeházasításából született. Persze a tarackágyút némileg továbbfejlesztették a német mérnökök: a korábbi L52-es kaliber hosszúságú fegyvercsövet L60-ra cserélték. Ezzel a hatásos lőtávolság a 80 kilométert is elérheti, ami már sok rakéta-sorozatvetőénél is nagyobb.

Rheinmetall HX3, önjáró löveg. Fotó: Wikipédia
Rheinmetall HX3, önjáró löveg. Fotó: Wikipédia

Húzós az árcédula

Viszont az Archer eddig nem igazán bizonyult slágercikknek. Nem a képességei, hanem az ára miatt. A BAE System Bofors terméke a kategória legdrágább fegyvere. Nem is csoda, hogy eddig csupán a svéd hadsereg vásárolt belőle, mindössze 48 darabot. A korábban érdeklődő Norvégia és Finnország a magas ár miatt visszamondta a megrendelést.

Pedig az Archer igazán nagy harcértékű, rendkívül korszerű fegyver, amely az összes 155 milliméteres NATO-szabványú lőszert képes kilőni. Hagyományos gránátokkal 30, míg a gázgenerátorral szerelt lőszerrel 40 kilométerre lévő célokat is el tud pusztítani. Mindehhez a rendkívül fejlett számítógépes tűzvezető rendszer és a GPS-vezérlésű gránátok révén szó szerint halálos pontosság is társul.

Ha bevetik az ukrajnai háborúban, az talán lendíthet valamit az eladásokon is. Feltéve, hogy beigazolódnak a gyártó marketingeseinek állításai, és az Archer tényleg a világ legfélelmetesebb önjáró lövegének bizonyul majd.

Nyitókép: Fotó: Wikipédia
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018