Donald Trump és Orbán Viktor magyar idő szerint péntek este hosszú sajtóeseményen válaszolt az újságírók kérdéseire, mielőtt megkezdődtek az amerikai–magyar tárgyalások a Fehér Házban. Később, a tárgyalások eredményét ismertetve a magyar miniszterelnök egyebek mellett közölte: nem lesz szankció a Barátság- és Török Áramlat-vezetékekre. A budapesti Trump–Putyin-találkozó napirenden van, és ahogy a feltételek előállnak, akkor ez a találkozó létre is jön. Azt senki sem tudja megmondani, ez mikor lesz – tette hozzá Orbán Viktor.
A pénteki washingtoni találkozó Magyarország, valamint a magyar diplomácia számára is történelmi siker volt, hiszen
stratégiai együttműködési megállapodásoknak a sorát sikerült megkötnie a magyar kormánynak az Egyesült Államokkal
– jelentette ki az InfoRádióban Fekete Rajmund. Ezek közül talán a legfontosabb, ami a magyar családokra nézve is kiemelendő, az a rezsicsökkentésnek a megvédése – emelte ki az Amerika-szakértő –, miután a magyar kormánynak sikerült mentességet szereznie az orosz energiaforrásokra (kőolaj, földgáz) vonatkozó amerikai szankciók alól, amik ha november végén életbe léptek volna, akkor két és fél-, háromszorosára nőttek volna a november végén életbe léptek volna.
Szintén kiemelendő, hogy megállapodás született egyrészt azzal kapcsolatban, hogy feloldásra kerülnek a Biden-adminisztráció által Paks II.-re kivetett egyoldalú szankciók, és ezt kiegészítendő amerikaiakat is bevonnak a fejlesztésbe; továbbá hogy a már itt lévő 1400 amerikaik vállalat mellé újabbak is érkeznek – sorolta a tárgyalások eredményét a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök kapcsolatában mi nyom többet a latba, inkább a kölcsönös politikai rokonszenv, vagy a pragmatikus szempontok, Fekete Rajmund röviden úgy válaszolt, hogy a kettőnek az egyvelege. Ha valaki figyelemmel kísérte a tudósításokat, láthatta, hogy
Donald Trump tulajdonképpen barátjaként fogadta Orbán Viktort, akire több alkalommal is jó vezetőként hivatkozott,
és a munkaebédet megelőző rögtönzött sajtótájékoztatón is, sok más vezetővel ellentétben maga mellé ültette a magyar miniszterelnököt, lehetőséget teremtve arra, hogy az amerikai elnöknek címzett kérdésekre a magyar kormányfő is reagáljon, kiegészítse, ami „egy rendkívül fontos diplomáciai gesztus”, ami Magyarország számára is kedvezőbb feltételeket biztosíthat a jövőre nézve.
Noha a kettős adóztatás megszüntetéséről továbbra sincs hír, amit szintén a Biden-adminisztráció mondott fel, a találkozón az elért eredmények domináltak – értett egyet Fekete Rajmund, jelezve: annyit tudni, hogy zajlanak még a tárgyalások a kettős adóztatással kapcsolatosan, de ez egy hosszabb folyamat, mintsem egyetlen washingtoni út alkalmával „mederbe lehetett volna terelni”.
Kiemelte: a találkozó sikerét kiválóan szemlélteti az, hogy a hazai ellenzéknek kis túlzással két nap kellett arra, hogy kitaláljanak valamit, hogy mivel tudják esetleg a magyar miniszterelnököt – politikai értelemben – nyomás alá helyezni, „de ez sikerült túlzottan”. A Kommunizmus Kutató Intézet igazgatója szerint
mind a nyugati politikusok, mind Brüsszel részéről pedig egyfajta irigykedés uralkodik; még a The New York Times is elismerően szólt Orbán Viktor találkozójáról,
pedig a lap nem túlzottan baráti hangot ütött meg az elmúlt 15 évben a magyar kormánnyal szemben – jegyezte meg.
Szóba került a pénteki találkozón az elmaradt, de továbbra is tervezett budapesti békecsúcs. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, vannak még nyitott kérdések mind az oroszok, mind az amerikaiak részéről. „Nyilvánvalóan olyan találkozót szeretnének, ahol konkrétumokról lehet beszámolni a sajtónak; azért nem fog sem az amerikai, sem az orosz elnök egy tárgyalóasztalhoz leülni, hogy csak nagy általánosságban beszélgessenek” – mondta Fekete Rajmund. Hozzátette: az alaszkai csúcs arra volt jó, hogy a „kezdőrúgást elvégezzék felek, most zajlik a mérkőzés”, és majd akkor fognak a felek tárgyalóasztalhoz ülni, amikor konkrétumokat be tudnak jelenteni. Mindenesetre az, hogyha lesz ilyen csúcs, akkor azt Budapesten akarják megrendezni, szintén a magyar diplomácia sikere – tette hozzá az Amerika-szakértő.





