Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Frans Timmermans, a GroenLinks-PvdA párt, Eddy van Hijum, az Új Szociális Szerzõdés (NSC) párt, Rob Jetten, a 66-os Demokraták (D66) párt, Geert Wilders, a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV), Dilan Yesilgöz-Zegerius, a holland Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) , valamint Henri Bontenbal, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetõje (b-j) a televíziós vitájuk kezdete elõtt Hilversumban 2025. október 25-én. Hollandiában október 29-én elõrehozott parlamenti választásokat tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal

Szakértő: az ideológiai viták lelassítják a holland kormányalakítást, de Geert Wilders ügyében nagy az egyetértés

Az előre hozott választás győztese, a D66 inkább a zöld–munkáspárti pártszövetséget, a kereszténydemokraták viszont a JA21 nevű jobboldali pártot vennék be negyedik erőként a kormánykoalícióba, megegyezés rövid időn belül nem várható – mondta az InfoRádióban Harb Jad Marcell. A Magyar Külügyi Intézet kutatója arról is beszélt, hogy már a választók részéről sincs meg az a nyomás, hogy a többiek vegyék be a kormányba Geert Wilders pártját.

Hollandiában a múlt heti előre hozott parlamenti választáson született szoros, szinte fej-fej melletti eredmény után megkezdte a koalíciós egyeztetéseket a győztes liberális párt, a 66-os Demokraták (D66). A választás végeredményét még nem hirdették ki hivatalosan, ez csak pénteken várható. A nem hivatalos végeredmény szerint a D66 és a jobboldali Szabadságpárt (PVV) 26-26 mandátumot szerez a 150 fős alsóházban, de a D66 több mint 28 ezer szavazattal megelőzte a PVV-t.

Harb Jad Marcell a D66-ról azt mondta az InfoRádióban, hogy egy szociálliberális párt, amely a nevéből eredeztethetően 1966-ban alakult, akkor vált ki ugyanis a Liberális Pártból. A D66 elnöke Rob Jetten, aki valószínűleg Hollandia következő kormányfője lesz. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a D66 „alapvetően jobbra húzódott” a kampányban, és a többi párthoz hasonlóan elsősorban a lakhatással és a bevándorlással kapcsolatos legfőbb kérdésekkel foglalkozott.

A bevándorlás tekintetében inkább az uniós irányvonalat követik, támogatják is a tervezett EU-s szigorításokat, míg a lakhatás témájában egészen érdekes és szokatlan programot vázoltak fel, amely többek között tíz új város építéséről szól. Ezt úgy tervezik, hogy

egyrészt egy új szigetet építenének az IJsselmeer környékén, ami egy tengerről leválasztott tó, másrészt pedig mezőgazdasági területekre is lakóházakat húznának fel.

Mivel a D66 a kampányban a jobboldal felé is nyitott, a koalíciós tárgyalások során akár több irányba is tehet lépéseket. A szakértő úgy fogalmazott, a Szabadságpártot (PVV) tulajdonképpen az összes, jelentős támogatottsággal rendelkező párt ki szeretné zárni a következő kormányból, így a D66 a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciával (VVD), valamint a Kereszténydemokrata Tömörüléssel (CDA) köthet szövetséget. Ennek a három pártnak várhatóan összesen 66 képviselője lesz, a többséghez viszont 76-ra lenne szükség.

Harb Jad Marcell elmondta: a D66 azt szeretné, ha negyedik politikai erőként az alsóházba vélhetően 20 képviselőt adó zöld–munkáspárti pártszövetséget (GroenLinks-PvdA) vennék be a koalícióba, amivel már „meglenne a kényelmes többségük” a holland parlamentben, a VVD azonban nem támogatja ezt a kezdeményezést, teljesen elzárkózott a felvetéstől.

A VVD inkább jobbközép kormányt szeretne alakítani, ezért a JA21 nevű jobboldali párt felé nyitna, amely 9 képviselői helyet fog szerezni a nem hivatalos eredmények szerint

A Geert Wilders vezette PVV az egyik legerősebb párt Hollandiában, mégis nagy az elutasítottsága a nagyobb pártok körében. A Magyar Külügyi Intézet kutatója azt gondolja, a többiek nem kérnek abból a viselkedésből, amit Geert Wilders tanúsított az előző kormányban. Hozzátette: Hollandiában a koalíciós megállapodások „szentek, nem lehet tőlük eltérni”, mert az a kormány feloszlásához vezethet, a PVV vezetője azonban nem minden esetben tartotta magát az ígértekhez. Több bevándorlás- és menekültügyi szigorítást követelt, sőt egy tízpontos ultimátumot is benyújtott, amelyben Harb Jad Marcell elmondása szerint „irreálisan szigorú követeléseket fogalmazott meg, amelyek uniós, illetve nemzetközi jogot is sértettek volna”. Ezzel a koalíciós partnerek számára világossá vált, hogy Geert Wilders nem kíván konstruktívan kormányozni, ami komoly konfliktusokhoz vezetett, a PVV pedig végül kiszállt a koalícióból, amivel felbomlott a kormány.

A szakértő szerint egyre több választópolgár jutott arra a következtetésre, hogy Geert Wilders „nem felelősségteljes politikus, így

már a választók részéről sincs meg az a nyomás, hogy a többiek vegyék be a kormányba a PVV-t”.

Arra számít, hogy hosszú ideig elhúzódnak a koalíciós tárgyalások, ami nem lesz újdonság, ugyanis az előző három holland kormányalakításnál is ugyanez volt a helyzet. Több mint 200 napig tartott a legutóbbi három kormányalakítási folyamat, és jelenleg is elég bonyolultan alakulnak a viszonyok a lehetséges partnerek között az említett okok miatt.

Az egyik nagy akadály, hogy pillanatnyilag nem egyértelmű, milyen konstellációban állhat fel az új kormány, másrészt sok párt lesz a koalícióban, köztük jobb- és baloldaliak is, így garantáltan várhatók jelentős ideológiai különbségek, amelyeket nem lesz könnyű elsimítani az egyeztetések során.

Harb Jad Marcell szerint bármilyen kormánykoalíció is alakul Hollandiában, vélhetően „sokkal inkább proeurópai lesz a politikája az előző kabinethez képest, elsősorban a D66, a kereszténydemokraták és a jobboldali liberálisok attitűdje miatt”. Ezek a pártok ugyanis egyetértenek a fő uniós irányvonalakkal, mint ahogy a zöld–munkáspárti pártszövetség is, amely még akár csatlakozhat a koalícióhoz.

A nyitóképen: Frans Timmermans, a GroenLinks-PvdA párt, Eddy van Hijum, az Új Szociális Szerződés (NSC) párt, Rob Jetten, a 66-os Demokraták (D66) párt, Geert Wilders, a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV), Dilan Yesilgöz-Zegerius, a holland Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) , valamint Henri Bontenbal, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetője a televíziós vitájuk kezdete előtt Hilversumban 2025. október 25-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×