Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
JAS-39 Gripen harcigépek.
Nyitókép: Facebook / Army Military Force

Hatalmas légiflottát akar Ukrajna, három gyártóval is tárgyal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a cél egy 250 modern, nyugati harci repülőből álló légierő megteremtése.

Violodimir Zelenszkij elnök a döntést azzal indokolta, hogy országának mielőbb korszerűsítenie kell a légierejét, az ugyanis jelenleg még többségében a szovjet időkből származó repülőgépeket használ. Igaz, már megindult a modernizálás azzal, hogy több NATO-tagállam is átadott régebbi változatú, de részben felújított F-16-os vadászgépeket, Franciaország pedig Mirage 2000-5F mintájú harci gépeket küldött.

Az ukrán elnök által ismertetett elképzelések szerint három típus jöhet szóba: az amerikai F-16-os mellett a francia Rafale és a svéd SAAB JAS-39 Gripen, méghozzá annak is a legújabb, E szériája. „Egyidejű tárgyalásokat folytatunk Washingtonnal, Párizzsal és Stockholmmal. A célunk az, hogy 250 modern repülőből álló légierőt teremtsünk” – mondta Zelenszkij az RBC-Ukraine internetes újságnak. Még hozzátette: a végső döntést az ukrán pilóták tapasztalatai alapján fogják meghozni, méghozzá úgy, hogy a megújuló légiflotta képes legyen eredményesen szembe szállni az orosz fenyegetésekkel.

SAAB Gripen E. Csak külsőre hasonlít a korábbi verzióhoz, belülről teljesen új repülőgép. Forrás: X / SAAB
SAAB Gripen E. Csak külsőre hasonlít a korábbi verzióhoz, belülről teljesen új repülőgép. Forrás: X / SAAB

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy pillanatnyilag talán a svéd Gripen tűnik a legmegfelelőbb választásnak. Ennek a gépnek a legolcsóbb az üzemeltetése, képes felszállni szükségrepterekről, a pilóták átképzésére elég hat hónap, és bármelyik nyugaton gyártott repülőfedélzeti fegyverrel felszerelhető. Egyúttal közölte, hogy előzetes megállapodást kötött a svéd kormányfővel 150 Gripen vásárlásáról. Az egyezséghez tartozik az is, hogy a gépek egy részét már Ukrajnában szerelnék össze. „Megegyeztünk a svédekkel, hogy szerződést fogunk kötni 150 darab Gripen beszerzéséről” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök megerősítette a tervezett egyezség hírét, bár hozzátette, hogy hosszú távú együttműködésről van szó, és az első repülők szállítása csak a következő három évben kezdődhet. A bejelentését a SAAB vezérigazgatója annyiban pontosította, hogy 100-150 Gripen E-ről tárgyalnak, amiket a következő 10-15 évben kaphatna meg az ukrán légierő. Micael Johansson szerint az is felvetődött, hogy a SAAB gyárat építene Ukrajnában, ahol a gépek összeszerelése történne.

„Háborús helyzetben nehéz ilyen döntést hozni, de kétségtelenül az lenne a legjobb, ha legalább a Gripenek végszerelése, berepülése Ukrajnában folyna, és esetleg még bizonyos alkatrészek is ott készülhetnének” – nyilatkozott a SAAB vezére a londoni Financial Timesnak. Johansson még elmondta, ha létrejön az ukránokkal az üzlet, akkor jelentősen fel kell majd pörgetniük a gyártást, amihez a SAAB kész bővíteni a kapacitásait Brazíliában, Kanadában és esetleg Európa valamelyik országában.

A Rafale rengeteg fegyvert képes magával vinni egy bevetésre. Kép: French MoD
A fracia Rafale rengeteg fegyvert képes magával vinni egy bevetésre. Kép: French MoD

Azért még a francia Rafale és az amerikai F-16 is versenyben van a hatalmas megrendelésért. A Defense Blog idézte is Volodimir Zelenszkijt, aki elárulta, hogy intenzív tárgyalások folynak a franciákkal Rafale vadászbombázók beszerzéséről. A Dassault cég négy plusz generációs, több feladatra alkalmas repülője jelenleg Európa legpotensebb harci gépe, amely a francia légierő legfontosabb típusa. Ugyanakkor Horvátország, Szerbia, India, Görögország, Katar, Indonézia és Egyiptom is ezt a gépet választotta. Mindenesetre az előd modellből, a Mirage 2000-5F-ből Ukrajna hamarosan megkapja az újabb szállítmányt, jó néhány légiharc-rakétával együtt.

Az ukrán légierőben pillanatnyilag legnagyobb számban üzemelő nyugati harci gép az amerikai F-16-os. Ennek régebbi, de részben korszerűsített változatából 2024-ben tíz érkezett az orszokkal harcban álló országba. Azóta újabb példányokat is kaptak, de a pontos mennyiséget Kijevben titkolják. Így csak azt lehet tudni, hogy Hollandia 24, Dánia 19, Belgium 30, míg Norvégia legalább 6 darabot ígért, vagyis összesen úgy 80 használt F-16-os kerülhet ukrán tulajdonba.

F-16 teljes fegyverzetben. Mintha egy dárda hegyén ülne a pilóta. Forrás: Wikipédia
F-16 teljes fegyverzetben. Mintha egy dárda hegyén ülne a pilóta. Forrás: Wikipédia

Persze az amerikaiakkal most folyó egyeztetésekről sem sok részlet szivárgott ki, így nem tudni, hogy az ukránok vajon a régebbi változatokból akarnának még kérni, vagy inkább a legújabb, F-16V-ből vennének, akárcsak Peru, Szlovákia, Tajvan és Bahrein. Sajtóhírek szerint még az is felvetődött, hogy esetleg a korábbi szériákhoz tartozó F-16-okat hoznák fel a legutolsó változatok szintjére. Persze Kijev azt sem vetette még el, hogy hozzájusson a világ jelenleg legkorszerűbb, hadrendben álló vadászbombázójához, a Lockheed-Martin által gyártott F-35 Lightning II-höz.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×