Infostart.hu
eur:
384.23
usd:
328.71
bux:
0
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Nyitókép: www.archbishopofcanterbury.org

Először áll nő az anglikán egyház élén: érdekes életpálya áll az új canterbury érsek mögött

Először választottak női vallási vezetőt Canterbury érsekévé és így az anglikán egyház élére a 63 esztendős Sarah Mullally, London eddigi anglikán püspöke személyében.

A felekezet pénteki bejelentése szerint az anglikán egyház és a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió új első számú vallási vezetője a 63 esztendős Sarah Mullally, London eddigi anglikán püspöke lesz. Ezzel ő a 106. canterbury érsek a sorban.

Ő az első női vallási vezető az anglikán egyház élén azóta, hogy VIII. Henrik király - miután kudarccal végződtek arra irányuló diplomáciai erőfeszítései, hogy a pápa semmisnek mondja ki házasságát Aragóniai Katalinnal - a XVI. században szakított Rómával, és külön törvények alapján saját magát tette meg az új anglikán államegyház, az Anglicana Ecclesia világi vezetőjévé.

Az anglikán egyház azóta is államegyháznak számít Angliában, és a felekezet legfőbb világi vezetője főkormányzói minőségben a mindenkori brit uralkodó, jelenleg III. Károly király.

Canterbury leendő új érseke, Sarah Mullally korábban a brit állami egészségügyi szolgálatnál (NHS) dolgozott ápolónőként, és 2006-ban lépett egyházi szolgálatba. Ő volt 2018 óta London első női anglikán püspöke, és az ilyenkor szokásos formális jóváhagyási folyamat végén - amelyben a király és Keir Starmer miniszterelnök is részt vesz - várhatóan januárban avatják hivatalosan is az első számú anglikán vallási vezetővé.

A kétgyermekes, házas Mullally több mint 35 évet töltött az NHS-nél, és ő lett 1999-ben Anglia valaha volt legfiatalabb vezető ápolótisztje.

Bár már akkor is önkénteskedett az egyházban, csak néhány évvel később döntött úgy, hogy pap lesz, és hamarosan az egyházi visszaélések kezelésének reformjában kapott feladatot – írja a Pénzcentrum.

Londoni püspökként NHS-adminisztrátori tapasztalatait felhasználva segített modernizálni az egyházmegyét. Akkori kinevezésekor azt mondta: „Inkább úgy gondolom, hogy mindig is egy hivatásom volt: Jézus Krisztust követni, megismerni őt és megismertetni másokkal, mindig arra törekedve, hogy együttérzéssel szolgáljak másokat, akár ápolóként, papként vagy püspökként.”

Az anglikán egyház először 1994-ben engedélyezte, hogy nők is lelkészi szolgálatot vállalhassanak, és 2014 óta lehetséges nők püspöki rangra emelése.

Sarah Mullally elődje, Justin Welby tavaly novemberben jelentette be lemondását, és januárban távozott az egyház éléről.

Ennek előzményeként Welbyt az a vád érte, hogy egy évtizeddel ezelőtt szemet hunyt egy brutális gyermekbántalmazási bűncselekmény felett, amelynek gyanúsítottja John Smyth néhai ügyvéd és egyházi személyiség volt.

Az ügyről közzétett 253 oldalas vizsgálati jelentés szerint Smyth - aki ügyvédi munkája mellett keresztény fiatalok vallásos nevelésével és táboroztatásával is foglalkozott - az 1970-es és az 1980-as években 130 gyereket vetett alá brutális fizikai, szexuális és lelki bántalmazásnak.

A sérültek közül többen maradandó testi károsodásokat szenvedtek.

A jelentés az ügyet a brit kriminalisztika egyik legsúlyosabb gyermekbántalmazási bűncselekményének minősítette.

A vizsgálati jelentés személyesen bírálta Justin Welbyt, leszögezve, hogy ha Welby már 2013-ban - amikor az ügy a tudomására jutott - hathatósan kezdeményezte volna a bűncselekmények hatósági kivizsgálását, Smyth-t évekkel halála előtt felelősségre lehetett volna vonni.

Címlapról ajánljuk
Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

A menekültpolitika szigorítása a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány egyik fő célkitűzése. Ilyen előzmények után felháborodást keltett az a bejelentés, hogy az elmúlt több mint egy évben a délnyugat-németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban megközelítően 1000 menedékkérőnek egyszerűen nyoma veszett.

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Váratlan bejelentést tett Putyin, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Váratlan bejelentést tett Putyin, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vlagyimir Putyin közölte: hajlandó csatlakozni Donald Trump úgynevezett Béketanácsához, mi több, az állandó tagsághoz szükséges egymilliárd dollárt is befizetné a Kreml. Az orosz elnök arról is beszélt a moszkvai biztonsági tanács szerdai ülésén, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket Ukrajna újjáépítésére lehetne felhasználni egy békeegyezmény megkötése után. Putyin továbbá megerősítette: Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a svájci Davosba tart, hogy a Világgazdasági Fórum helyszínén egyeztessen ma Trumppal. Szerdán Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tárgyalt Witkoff-fal és Kushnerrel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×