Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: www.archbishopofcanterbury.org

Először áll nő az anglikán egyház élén: érdekes életpálya áll az új canterbury érsek mögött

Először választottak női vallási vezetőt Canterbury érsekévé és így az anglikán egyház élére a 63 esztendős Sarah Mullally, London eddigi anglikán püspöke személyében.

A felekezet pénteki bejelentése szerint az anglikán egyház és a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió új első számú vallási vezetője a 63 esztendős Sarah Mullally, London eddigi anglikán püspöke lesz. Ezzel ő a 106. canterbury érsek a sorban.

Ő az első női vallási vezető az anglikán egyház élén azóta, hogy VIII. Henrik király - miután kudarccal végződtek arra irányuló diplomáciai erőfeszítései, hogy a pápa semmisnek mondja ki házasságát Aragóniai Katalinnal - a XVI. században szakított Rómával, és külön törvények alapján saját magát tette meg az új anglikán államegyház, az Anglicana Ecclesia világi vezetőjévé.

Az anglikán egyház azóta is államegyháznak számít Angliában, és a felekezet legfőbb világi vezetője főkormányzói minőségben a mindenkori brit uralkodó, jelenleg III. Károly király.

Canterbury leendő új érseke, Sarah Mullally korábban a brit állami egészségügyi szolgálatnál (NHS) dolgozott ápolónőként, és 2006-ban lépett egyházi szolgálatba. Ő volt 2018 óta London első női anglikán püspöke, és az ilyenkor szokásos formális jóváhagyási folyamat végén - amelyben a király és Keir Starmer miniszterelnök is részt vesz - várhatóan januárban avatják hivatalosan is az első számú anglikán vallási vezetővé.

A kétgyermekes, házas Mullally több mint 35 évet töltött az NHS-nél, és ő lett 1999-ben Anglia valaha volt legfiatalabb vezető ápolótisztje.

Bár már akkor is önkénteskedett az egyházban, csak néhány évvel később döntött úgy, hogy pap lesz, és hamarosan az egyházi visszaélések kezelésének reformjában kapott feladatot – írja a Pénzcentrum.

Londoni püspökként NHS-adminisztrátori tapasztalatait felhasználva segített modernizálni az egyházmegyét. Akkori kinevezésekor azt mondta: „Inkább úgy gondolom, hogy mindig is egy hivatásom volt: Jézus Krisztust követni, megismerni őt és megismertetni másokkal, mindig arra törekedve, hogy együttérzéssel szolgáljak másokat, akár ápolóként, papként vagy püspökként.”

Az anglikán egyház először 1994-ben engedélyezte, hogy nők is lelkészi szolgálatot vállalhassanak, és 2014 óta lehetséges nők püspöki rangra emelése.

Sarah Mullally elődje, Justin Welby tavaly novemberben jelentette be lemondását, és januárban távozott az egyház éléről.

Ennek előzményeként Welbyt az a vád érte, hogy egy évtizeddel ezelőtt szemet hunyt egy brutális gyermekbántalmazási bűncselekmény felett, amelynek gyanúsítottja John Smyth néhai ügyvéd és egyházi személyiség volt.

Az ügyről közzétett 253 oldalas vizsgálati jelentés szerint Smyth - aki ügyvédi munkája mellett keresztény fiatalok vallásos nevelésével és táboroztatásával is foglalkozott - az 1970-es és az 1980-as években 130 gyereket vetett alá brutális fizikai, szexuális és lelki bántalmazásnak.

A sérültek közül többen maradandó testi károsodásokat szenvedtek.

A jelentés az ügyet a brit kriminalisztika egyik legsúlyosabb gyermekbántalmazási bűncselekményének minősítette.

A vizsgálati jelentés személyesen bírálta Justin Welbyt, leszögezve, hogy ha Welby már 2013-ban - amikor az ügy a tudomására jutott - hathatósan kezdeményezte volna a bűncselekmények hatósági kivizsgálását, Smyth-t évekkel halála előtt felelősségre lehetett volna vonni.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×