Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Nincs tovább, élesednek a szerbek elleni kőolajszankciók

Október elsején életbe lépnek a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni amerikai szankciók, Szerbia nem kapott további haladékot - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön New Yorkban.

Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből, de nem teljesítette ezt.

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyeft a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt.

A NIS hatszor kapott felmentést az év során a szankciók alól, most azonban már nem lehetett tovább halasztani a büntetőintézkedések bevezetését - magyarázta a szerb elnök. Hozzátette: Szerbia komoly árat fizet a nagyhatalmak közötti nézeteltérésekért. "Ez komoly gondokat fog okozni, de keressük a kiutat" - húzta alá Aleksandar Vucic.

"Gondok adódhatnak a bankokkal, mert senki nem akar majd egy szankciók alatt lévő vállalattal üzletelni, és feltételezhetően a NIS dolgozóinak fizetéseit sem fogják tudni folyósítani. De várjunk, talán történik valami csoda október elsejéig" - tette hozzá.

A hivatalos adatok szerint Szerbiában 1529 benzinkút működik, amelyek közül 324-et a NIS üzemeltet.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Minél fejlettebb technológiákra épül a gazdaság, annál világosabban látszik, hogy a kényelem mögött nem függetlenség, hanem újfajta kiszolgáltatottság halmozódik fel. Ezt a fordulatot írta le már az 1950-es években Jacques Ellul francia filozófus, aki szerint a technikai fejlődés nem egyszerűen megoldja a problémáinkat, hanem úgy szervezi át az életünket, hogy közben egyre több láthatatlan függőséget termel. Az energiapiac, a nyersanyag-ellátás és a mesterséges intelligencia körüli mai feszültségek pedig egyre inkább azt mutatják, hogy nem mi használjuk a rendszert, hanem a rendszer szabja meg, meddig tart a mozgásterünk. Ellul jóslatából viszont még mindig tanulhatunk valami újat a világunkról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×