Infostart.hu
eur:
353.15
usd:
309.27
bux:
143261.69
2026. július 6. hétfő Csaba
Gyenyisz Stengelov orosz iparmágnás
Nyitókép: WikiCommons/Ngs.ru

Újabb orosz iparmágnás került a Kreml feketelistájára

Gyenyisz Stengelovra azért haragudott meg a hatalom, mert állítólag titokban az ukránokat pénzeli.

Az 54 éves üzletember az orosz vadkapitalizmus egyik kiemelkedő alakja. 1990-ben Szibériában alapította cégét, amely azóta 5,1 milliárd eurós (majdnem 2 ezer milliárd forintos) vállalatbirodalommá nőtte ki magát. Ám a többi oligarchával ellentétben nem olajban, gázban, vagy fegyverekben utazik, hanem kekszet, csokit és rágógumit gyárt. A Bloomberg szerint Gyenyisz Stengelov magánvagyona így is eléri a mesés 2,2 milliárd eurót (ami 857 milliárd forintnál is több).

Persze Stengelov nemcsak sikeres, hanem előrelátó és kellően óvatos ember is. Ennek tudható, hogy már több mint tíz éve Ausztráliában él és onnan irányítja a KDV nevű élelmiszer-ipari birodalmát. A Moszkvától való tisztes távolság lehetett az oka annak, hogy a szibériai vállalkozó már az ukrajnai háború kitörését követően kritikus hangot ütött meg Vlagyimir Putyin politikájával szemben. Nem sokkal az orosz invázió után, a holland sajtóban megjelent nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

Úgy látszik

Moszkva mostanra elégelte meg a távolról érkező bírálatot.

Az orosz sajtó szerint az ügyészek azzal vádolják Stengelovot, hogy Ukrajnát támogatja, mi több az adóhatóság kijátszásával a KDV nyereségének egy részét is engedély nélkül vitte ki Oroszországból. Azt is állítják, hogy az apjának az ukrajnai Zaporizzsje régióban van üzleti érdekeltsége és nemcsak pénzt adományozott a kijevi védelmi alapnak, hanem még egy félkatonai egységet is fenntart a saját pénzén.

A Kyiv Post című ukrán portál úgy értesült, hogy Stengelov ügye várhatóan még ebben a hónapban a bíróság elé kerül, míg egyes jelentések már arról szólnak, hogy a KDV vagyonának egy részét befagyasztották. Stengelov cége viszont azt közölte, hogy „normálisan működnek” és az elmúlt három évben 140 millió euró adót fizetett. Emellett a vállalat komoly összegeket fektetett be oroszországi gyárakba és új munkahelyeket hozott létre. Az élelmiszer-ipari óriáscég vezetése egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy Moszkvában majd "méltányos és kiegyensúlyozott megoldást találnak a jelenlegi helyzetre."

Az ügyhöz kapcsolódóan a Bloomberg hírügynökség idézi a moszkvai Nyektorov, Saveljev és Társai (NSP) ügyvédi irodát, amely szerint az orosz hatóságok 2022 óta mintegy 40 milliárd euró értékű vagyont foglaltak le. Az elkobzott javak értéke pedig az elmúlt évben megháromszorozódott. A háború mind többe kerül, viszont a putyini vezetés gazdasági bevételei egyre szűkösebbek.

Címlapról ajánljuk
Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.

Az időskor alkonya – 15-20 ezer hely hiányzik a rendszerből, későn döntenek a családok az otthon mellett

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös felmérése szerint a magyar idősek többségét a betegségek, a demencia, valamint a pénzügyi gondok foglalkoztatják, ugyanakkor az idősödő lakosság 39 százaléka nem tervez idősek otthonába költözni. Szebenszki Balázs, a 25 éve időselhelyezéssel foglalkozó, több otthont is üzemeltető Irmák Nonprofit Kft. cégvezetője az InfoRádió kérdéseire válaszolt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A lakosság menekül, az intézményi befektetők viszont öntik a pénzt a magánhitelalapokba

A lakosság menekül, az intézményi befektetők viszont öntik a pénzt a magánhitelalapokba

Miközben a lakossági befektetők fokozatosan visszavonulnak a magánhitelezési piacról, a nagy intézményi szereplők milliárdokat helyeznek ki a szektorba, hogy kihasználják a kisebb szereplők kivonulása nyomán megnyíló lehetőségeket. A Financial Times által elemzett Preqin-adatok szerint az észak-amerikai, intézményi ügyfelekre fókuszáló közvetlen hitelezési alapok a második negyedévben legalább 16 milliárd dollárt gyűjtöttek – ez az elmúlt négy év második legerősebb negyedéve az ilyen zárt végű alapok tőkegyűjtésében - jelentette a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×