Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
London, metró
Nyitókép: Pixabay

Ötnapos metrósztrájk kezdődött Londonban

Ötnaposra tervezett sztrájkot kezdtek vasárnap a londoni metróhálózat dolgozói, miután eredménytelenül zárultak a szakszervezet által követelt munkaidőcsökkentésről és a béremelésről szóló tárgyalások eddigi fordulói.

A közlekedési dolgozókat képviselő legnagyobb szakszervezet, a Rail, Maritime and Transport Union (RMT) péntek reggelig hirdette meg az akciót.

Vasárnap még csak részleges sztrájk kezdődött, számos metróvonalon ritkított járatokkal, de hétfőtől - ha addig nem sikerül megállapodásra jutni az RMT követeléseiről - csütörtök estig várhatóan a teljes, több mint 400 kilométeres londoni metróhálózat leáll, és csak péntek délelőtt indul újra a forgalom.

A 11 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló londoni metrót naponta átlagosan négymillió - évente több mint egymilliárd - utas használja, így a sztrájk hétfőtől bizonyosan rendkívüli felfordulást okoz a londoni tömegközlekedésben, annak ellenére, hogy a buszközlekedésre és a városi vasúthálózatokra az akció nem terjed ki.

Az RMT szakszervezet fő követelése az, hogy a londoni tömegközlekedésért felelős városházi cég, a Transport for London (TfL) csökkentse 32 órára a metróalkalmazottak átlagos heti munkaidejét a jelenlegi szerződésekben előírt 35 óráról. A TfL álláspontja szerint a követelés sem anyagi, sem gyakorlati szempontból nem teljesíthető.

Pénzügyi elemzők szerint a metrósztrájknak várhatóan komoly negatív gazdasági következményei lesznek. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely modellszámításai azt valószínűsítik, hogy a tömegközlekedési munkabeszüntetés közvetlenül 230 millió font (csaknem 105 milliárd forint) pénzügyi veszteséget okoz London gazdaságának.

A CEBR becslése szerint az ötnapos metrósztrájk várható gazdasági-pénzügyi veszteségei hozzávetőleg 700 ezer munkanap kiesésének felelnek meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×