Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
London, metró
Nyitókép: Pixabay

Ötnapos metrósztrájk kezdődött Londonban

Ötnaposra tervezett sztrájkot kezdtek vasárnap a londoni metróhálózat dolgozói, miután eredménytelenül zárultak a szakszervezet által követelt munkaidőcsökkentésről és a béremelésről szóló tárgyalások eddigi fordulói.

A közlekedési dolgozókat képviselő legnagyobb szakszervezet, a Rail, Maritime and Transport Union (RMT) péntek reggelig hirdette meg az akciót.

Vasárnap még csak részleges sztrájk kezdődött, számos metróvonalon ritkított járatokkal, de hétfőtől - ha addig nem sikerül megállapodásra jutni az RMT követeléseiről - csütörtök estig várhatóan a teljes, több mint 400 kilométeres londoni metróhálózat leáll, és csak péntek délelőtt indul újra a forgalom.

A 11 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló londoni metrót naponta átlagosan négymillió - évente több mint egymilliárd - utas használja, így a sztrájk hétfőtől bizonyosan rendkívüli felfordulást okoz a londoni tömegközlekedésben, annak ellenére, hogy a buszközlekedésre és a városi vasúthálózatokra az akció nem terjed ki.

Az RMT szakszervezet fő követelése az, hogy a londoni tömegközlekedésért felelős városházi cég, a Transport for London (TfL) csökkentse 32 órára a metróalkalmazottak átlagos heti munkaidejét a jelenlegi szerződésekben előírt 35 óráról. A TfL álláspontja szerint a követelés sem anyagi, sem gyakorlati szempontból nem teljesíthető.

Pénzügyi elemzők szerint a metrósztrájknak várhatóan komoly negatív gazdasági következményei lesznek. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely modellszámításai azt valószínűsítik, hogy a tömegközlekedési munkabeszüntetés közvetlenül 230 millió font (csaknem 105 milliárd forint) pénzügyi veszteséget okoz London gazdaságának.

A CEBR becslése szerint az ötnapos metrósztrájk várható gazdasági-pénzügyi veszteségei hozzávetőleg 700 ezer munkanap kiesésének felelnek meg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×