Közel 15 milliárd dolláros értékkel újabb rekordévet zárt az izraeli védelmi export, ezzel pedig öt év alatt több mint duplájára emelkedett Jeruzsálem fegyvereladásból származó bevétele. A növekedést a tavalyi évben főként a nagy értékű fegyverrendszerek iránti kereslet hajtotta, így a drónok helyett a légvédelmi eszközök váltak első számú exporttermékké. Európa hivatalosan is az izraeli katonai eszközök első számú importőrévé lépett elő, miközben egyre erősödnek az izraeli fegyverembargót követelő hangok a kontinensen – írja legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az izraeli védelmi ipari eszközök éves exportértéke 2024-ben elérte a 14,8 milliárd dollárt, amely 13 százalékos növekedés a 2023-as, 13 milliárd dolláros értékhez képest. Ezzel a védelmi export negyedik egymást követő évben is növekedett, és megduplázta értékét az elmúlt öt évben. „Az óriási ugrás hátterében egyértelműen az a globális fegyverkezés áll, amit az elmúlt években az ukrajnai és a közel-keleti események váltottak ki. Ennek egyik legnagyobb haszonélvezője lett Izrael, mert az izraeli fegyverekre rendkívüli módon megnőtt a kereslet” – mondta az InfoRádióban az elemzés szerzője, Nagy Dávid.

Földrajzi megoszlás szerint így alakult az izraeli védelmi export 2024-ben: Európa 54, Ázsia és Csendes-óceáni térség 23, Ábrahám-egyezmények országai 12, Észak-Amerika 9, Latin-Amerika és Afrika 1-1 százalék. Az Oeconomus elemzője emlékeztetett, hogy korábban a az ázsiai és a csendes-óceáni térség volt az első számú célpont, de Európa nagyot lépett előre: a 2023-as 35 százalékos részesedését még jelentősen növelte, és az izraeli fegyverek több mint felét a kontinens országai vásárolták meg. Nagy Dávid szerint ennek az az oka, hogy a hidegháború óta nem látott fegyverkezés indult meg Európában, amelyet váratlanul ért az orosz–ukrán háború, és az európai védelmi ipari kapacitások nem tudták máig nem tudják lekövetni az igényeket. Ezért lépnek be olyan külső szereplők, amelyek sokkal nagyobb védelmi kapacitással rendelkeznek. Az első számú ilyen szereplő az Egyesült Államok, de mint a számok is mutatják, Izrael is nagy mennyiségben tud szállítani katonai eszközöket Európának.

„Nem is csak a mennyiség a lényeg, mert az izraeli termékek azért lehetnek piacvezetők, mert a legtöbb esetben ezeket az eszközöket harci körülmények között is tesztelték már. Izrael folyamatosan háborús konfliktusokban edződött ország, és a harci tapasztalatok alapján fejlesztették a fegyvereket, és ez olyan piaci előnyt jelent, amely Európában is keresetté teszi őket” – mondta Nagy Dávid.

A 2024-es adatok szerint elsődlegesen rakéták, rakétavédelmi, légvédelmi rendszerek voltak a slágertermékek, az export csaknem felét tették ki, ennek az az oka az elemző szerint, hogy Izrael rendkívül fejlett, többrétegű légvédelmi rendszere, amely mind a rövid, mind a közép, mind a nagy hatótávolságú rakétákat sikeresen el tudja hárítani, többször bizonyított az elmúlt két évben, és emiatt npt meg a kereslet az eszközök iránt.

„Az ukrán front tapasztalatai azt mutatják a NATO és Európa számára, hogy igenis költeni kell légvédelemre, ilyen rakétavédelmi rendszer kiépítésére, mert a jövő háborújában ilyen irányú támadásra egyértelműen lehet számítani”

– mondta az elemző.

Nagy Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy Izrael sem önellátó fegyverekből, elsősorban rakétákra és bombákra van szüksége, főként az Egyesült Államoktól vásárol ilyen eszközöket, de épp a külföldi kitettség csökkentése érdekében Izrael is bővíti saját kapacitásait ebben a kritikus szektorban. Ez elsősorban a lőszergyártás és az alacsonyabb technológiájú eszközök és felszerelések gyártókapacitásainak bővítését jelenti, így a high-tech fegyverek mellett a tömeggyártású lőszerek, bombák gyártása is nagy hangsúlyt kap majd.

Európa fegyverkezését mutatja az az adat is, hogy 2021 és 2024 között az EU-tagállamok védelmi kiadásai mintegy 30 százalékkal növekedtek, és tavaly 326 milliárd eurót költöttek az európai tagállamok a védelemre, ami épp a NATO által elvárt 2 százalékot jelenti. Nagy Dávid elmondta, ennek az összegnek a harminc százalékát védelmi beruházásokra fordították, ennek pedig jó része fegyverbeszerzés.

„Európa is rohamosan fegyverkezik, de első körben kénytelen külső beszállítókra támaszkodni, amíg a saját kapacitásait nem építi ki” – mondta az elemző, és jelezte, elsősorban az Egyesült Államok rendelkezik olyan eszközökkel és a gyártókapacitásokkal, amelyek a növekvő igényt ki tudják elégíteni. Az is fontos szempont azonban, hogy a beszerzett fegyvereknek NATO-kompatibiliseknek kell lenniük, de ebben nem jelentenek akadályt az izraeli hadi eszközök, mert jó részüket az Egyesült Államokkal együtt fejlesztik, így megfelelnek a NATO követelményeinek is.