Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Flag of East Germany
Nyitókép: Getty Images / ricochet64

Szinte kiürül Németország egyik része

Több mint 15 százalékkal csökkent a népesség Németország keleti részén 1990 óta – derült ki a hivatalos adatokból.

A fővárost, Berlint nem számítva az egykori NDK öt tartományában átlagosan 16 százalékkal élnek kevesebben ma, mint a berlini fal leomlása és Németország egyesítése előtt. Szász-Anhalt tartományban 26 százalékkal, Thüringiában 20 százalékkal, Mecklenburg-Elő-Pomerániában pedig 18 százalékkal csökkent a népesség.

A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint ezzel szemben Nyugat-Németországban átlagosan 10 százalékkal gyarapodott a népesség 1990 után. A legnagyobb emelkedést Bajorországban tapasztalták, ahol 16 százalékkal emelkedett a lakosság lélekszáma.

Az újraegyesítés után – 1991 és 2010 között – összesen 1,2 millió ember költözött a keleti országrészből nyugatra

a jobb munkalehetőségek reményében az egykori keletnémet gazdasági rendszer összeomlása után. Németország teljes népessége 5 százalékkal nőtt 1990 óta: 79,8 millióról 83,6 millióra 2024 végére.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×