Egyik veszélyforrásként az Ukrajna és Oroszország közötti háborút, másik veszélyként a Brüsszelből érkező törekvéseket említette, hozzátéve, hogy 15 évvel ezelőtt ez még nem volt így.

"Brüsszel egy Európai Egyesült Államokat akar építeni, egyfajta birodalmat". A törekvés egyes országoknak tetszik, másoknak nem, Magyarország a szuverenisták közé tartozik, és nem szereti azt, hogy a központosított brüsszeli bürokrácia akarja előírni, miként éljenek az emberek Magyarországon. "Mi szuverenisták és szabadságharcosok vagyunk" – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök kifejtette, hogy a háború nemcsak Ukrajna és Oroszország közötti zajlik, mivel az egy "proxiháború" Oroszország és a Nyugat között; Magyarország pedig a Nyugathoz tartozik.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy egyszerre ápol jó kapcsolatot Donald Trump amerikai elnökkel, Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. "Én az ország érdekét szolgálom, és nem szeretnék csatlakozni egyetlen országcsoporthoz sem. Szeretném megtartani a külpolitika szuverén mozgásterét, és fenntartani ennek az országnak a nemzeti szuverenitását" – fogalmazott.

A kormányfő az Európai Unió jelen állapotát és törekvéseit bírálva kifejtette, hogy az uniónak a tagországokat kellene szolgálnia, mert "az Európai Unió nem Brüsszelről és az európai intézményekről szól, hanem a szuverén tagországokról".

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között közelmúltban létrejött kereskedelmi szerződésről a miniszterelnök azt mondta, hogy a vámokról szóló megállapodást tekintve az Európai Unió vesztes pozícióba került, és megállapította, hogy egy "könnyűsúlyú" tárgyaló volt az egyik oldalon, míg a másikon egy "nehézsúlyú", amiből nyilvánvaló az eredmény is.

Orbán Viktor szerint ugyanakkor az Európai Unió számára hátrányos vámoknál komolyabb kifogások merülnek fel az európai-amerikai megállapodás további pontjaival kapcsolatban.

Rámutatott, hogy az Európai Bizottság elnökének sem a 750 milliárd dollár értékű energiavásárlási, sem a 600 milliárd dollárnyi európai befektetési vállalásra nem volt felhatalmazása, hiszen az Európai Bizottságnak nincs az amerikai energia megvásárlására szolgáló anyagi forrása, sem az Egyesült Államokban befektethető pénze.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a kereskedelmi megállapodás "titkos" pontjaként szereplő fegyvervásárlásról szóló vállalás a legnagyobb veszély, amely információi szerint arról szól, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el Ukrajna számára, amiért az Európai Unió fizet.

A miniszterelnök úgy vélte, hogy amennyiben az Egyesült Államok energiáról, befektetésekről és fegyverekről akar megállapodni, akkor jobb, ha a tagállamokhoz fordul. Orbán Viktor a magyar határőrizettel és migrációs politikával összefüggésben kifejtette, büszke arra, hogy Magyarországra egyetlen migráns sem érkezik és az ország területére a hatóságok engedélye nélkül senki nem lép be.

A migráció körüli, az Európai Unió és Magyarország között fennálló vitáról kijelentette, hogy

ez a kérdés arról szól, ki dönthet az ország lakosságának összetételéről.

"Senki más, csak mi, másképp nem vagyunk független ország" – válaszolta meg a vita központi kérdését. Orbán Viktor beszámolt a magyar családpolitika legfontosabb lépéseiről, amelynek központi elemeként az anyák támogatását említette. Kiemelte az adókedvezmények rendszerét és az édesanyák személyijövedelemadó-mentességét.