Mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták meg a város társadalmi szerkezetét az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) kutatói, és érdekes fejlemények derültek ki a szegregációró l– írja a Magyar Nemzet a V4NA alapján.

Az egy országból származó bevándorlók általában ugyanazokba a városrészekbe költöznek – ami nem meglepő. Viszont most kiderült: már kis területen belül is markáns különbségek figyelhetők meg a lakosság összetételében, már a háztömbök szintjén is, ahol a legerősebb a szegregáció. Eddig jellemzően csak kerületi vagy városi szintű különbségeket vizsgáltak

Kezdenek kialakulni az „etnikai” jellegű kerületek az osztrák fővárosban.

Az osztrák–német gyökerű lakók jellemzően a belső kerületekben élnek, addig a török vagy egykori jugoszláv hátterűek inkább a külső zónákban, például Ottakringben, Rudolfsheim-Fünfhausban vagy Favoritenben koncentrálódnak.

A szegregáció persze függ a bérleti díjaktól, de az úgynevezett önkéntes szegregáció – amikor az emberek saját közösségükhöz közelebb keresnek lakást – szintén erősíti ezt a folyamatot.

A különböző származású migránsok eltérő módon oszlanak el a városban.

• Az ukránok például gyakran szervezett szállásokon élnek, ami magas fokú szegregációhoz vezet.
• A lengyel származásúak sokkal egyenletesebben helyezkednek el Bécsben, mivel szociálisan vegyesebb a csoport, így különböző bérleti díjakat is meg tudnak fizetni.
• A török származású migránsok főként lakótelepi, társasházi lakásokban élnek, mivel már régóta jelen vannak a városban.
• Az újonnan érkezők – például a németek – inkább magasabb ingatlanárú városrészekbe költöznek.