Infostart.hu
eur:
355.65
usd:
308.19
bux:
134126.3
2026. június 8. hétfő Medárd
Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezlete a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Atomháború? – Szakértő: lehet, hogy Donald Trump csak azt teszi az oroszokkal, amit már rég meg kellett volna tenni

Az InfoRádió által megkérdezett Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő úgy vélekedett, az orosz energiaügyi szankciók komolyak lehetnek Kínával és Indiával szemben, de atomügyben jó esélyét látja annak, hogy az amerikai elnök egyszerűen csak egy vörös vonalat akar meghúzni – az erő nyelvén –, amelyet Moszkva már nem léphet át.

Pénteken lejár Donald Trump elnök békeultimátuma Oroszországgal szemben, amelyet először 50, majd 10-12 napra rövidített le, és részben a lényege, hogy megnehezítse az orosz érintettségű világkereskedelmet.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban tisztázta: Oroszország legnagyobb kőolaj és földgáz felvásárlója Kína és India, de az azért vannak más fontos partnerei. Ha mindenkire érvényes lesz a „másodlagos vám”, akkor a kör sokkal tágabb, benne van Törökország, Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emirátusok, de Magyarország is. Ugyanakkor – mint arra a szakértő felhívta a figyelmet –, Donald Trump nyilatkozatai elsősorban Kínát és Indiát érintik, tehát valamilyen „szelektív elv érvényesülhet”; de hát a teljes orosz energetikai export 85 százaléka Kínába és Indiába megy.

Hogy megelőző lépés-e India részéről, hogy már most felfüggesztette a kereskedést Oroszországgal, arról elmondta, diplomáciai csörte van a háttérben, amely még csak most alakul ki az Egyesült Államok és India között, utóbbi egyébként épp előbbi és az Emirátusok irányából növelte energiabehozatalát az orosz forrás rovására, de a hivatalos kommunikáció nem ez.

„India azt mondta, hogy senki nem fogja megmondani neki, hogy honnan vásároljon kőolajat, hogy ez a felfüggesztés csak átmeneti, és hamarosan újra vásárolni fognak orosz kőolajat.”

De Donald Trump is üzent India irányába: „Indiának abba kell hagyni bármiféle kereskedést Oroszországgal, különben szörnyű következményekkel számolhat” – idézte föl Bendarzsevszkij Anton, megjegyezve: India sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, erőteljesen függ gazdasága az Egyesült Államoktól, még úgy is, hogy a függés valamennyire kölcsönös.

Még azt is fontos tudni, hogy

az orosz import épp az ukrajna háború idején nőtt drasztikusan Indiában

úgy, hogy India már 15-20 százalékkal olcsóbban tudott orosz olajhoz jutni.

Hogy Donald Trump ígéreteinek beváltása mit okozhat majd az olajárakban, arról elmondta: először is az a legnagyobb kérdés, hogy blöfföl-e az amerikai elnök?

„Ha ténylegesen meglépi, akkor igencsak komoly következményei lesznek ennek az amerikai gazdaságra nézve is. És ha Kínára 100 százalékos vámokat vetnek ki, nyilván ennek is igencsak nagy hatása lesz, de ott van a partnereknek a kérdése. Volt Donald Trumpnak egy nagy turnéja is a közel-keleti arab országokban, ahol arra próbálta őket rábírni, ösztönözni, hogy fektessenek be az Egyesült Államokban, hogy javítsák a kétoldalú kereskedelmet. Látszólag volt is eredménye ennek a túrának. Most pont ezeket az országokat sújtaná 100 százalékos vámokkal, amelyekkel az elmúlt hónapokban próbált megegyezni, tehát nyilván visszafelé sülne el az egész eddigi politikája” – vetette fel a szakértő.

Ami pedig az energiaárakat illeti, nyilván ha Oroszország energiaexportját próbálnák korlátozni, szankcionálni a partnerein keresztül, akkor legalábbis rövid távon Oroszország nem tudná értékesíteni azt a mennyiséget, vagyis ez a mennyiség kiesne a nemzetközi piacról, az érintett országok valahonnan máshonnan próbálnák beszerezni az olajat. „Ez drasztikus áremelkedéshez vezetne, drasztikus inflációhoz, és hát bizony az Egyesült Államokban is meglenne az érezhető hatása a benzinkutakon, az amerikai gazdaságban, miközben az elnökválasztásnak az egyik fontos ígérete volt, hogy Donald Trump letöri az inflációt, hogy bebiztosítsa azt, hogy a benzinkutakon ne emelkedjenek az árak.”

Melyik a jó fék?

Hogy Donald Trump lépései közül melyik lenne a leghatékonyabb – szankciók, ultimátum, atomtengeralattjáró –, arról azt mondta, az ultimátum konkrét, még ha nem is volt rá orosz reakció.

„Semmilyen visszajelzés nem érkezett Vlagyimir Putyintól, és Donald Trump erre emelte a tétet és hirtelen csökkentette a határidőt, de ezek konkrétumok. Van egy határidő, van egy konkrét intézkedés.”

Ami pedig a tengeralattjárókat illeti, ez a nukleáris kártyának a kijátszása, ehhez az eszközhöz eddig az Egyesült Államok nem nyúlt, miközben Oroszország kommunikációs és tényleges intézkedéseket tett a nukleáris eszkaláció terén.

„Ugye tényleges intézkedések közé lehet sorolni a Fehéroroszországban történő nukleáris fegyvereknek az elhelyezését a lengyel vagy a balti államok határaihoz” – mutatott rá. Emlékeztetett: tavaly Oroszország hadgyakorlatokat tartott taktikai nukleáris fegyverekkel Európa határainál. „Tehát ezek konkrét fenyegetések, nem beszélve az orosz döntéshozóknak a fenyegetéseiről, hogy nukleáris hamuvá változtatják az Egyesült Államokat, vagy sivataggá Nagy-Britanniát.”

Európa pedig egyelőre kivár, figyel.

A helyzet egészének Bendarzsevszkij Anton szerint két értelmezése van:

  1. az oroszok is emelik a tétet, egyre többet fogunk atomfegyverekről beszélni, egyre veszélyesebb lesz a helyzet;
  2. Oroszországgal csak az erő nyelvén lehet beszélni, Donald Trump pedig csak azt teszi, amit már rég kellett volna, ha az oroszok atommal fenyegetnek, meg kell húzni a határt.

Reményét fejezte ki: nincs konkrét nukleáris háborús veszély, csak erődemonstráció. A szankciók esetében viszont „konkrét fenyegetés van”, de meglátjuk, mi lesz három nap múlva.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: „név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket”
Országgyűlés

Magyar Péter: „név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket”

Magyar Péter miniszterelnök beszédével kezdte meg a kétnapos ülést az Országgyűlés. Gyermekvédelmi vezetőket menesztett a kormány, és létrehoznak egy 1 milliárd forintos kártérítési alapot. Hétfőn megválasztják négy parlamenti vizsgálóbizottság tisztségviselőit és tagjait. A képviselők fizetése is napirendre kerül, jelentősen csökkentik a képviselői fizetést és költségkeretet. Várhatóan ma felfüggesztik a devizahiteles ügyek végrehajtását. A héten a nagy korrupcióellenes törvénycsomagot is benyújtják a Háznak. Várhatók szócsaták is hétfőn: interpellációk és azonnali kérdések is lesznek.

„Egy meccsel hamarabb kellett volna Győrbe jönnie” – a győztes ellenfél beállóját dicsérte a korábbi kapitány a BL-döntő után

Hajdu János szerint a Metz női kézilabdacsapata 40 percen át uralta a Győr elleni BL-döntőt, a beálló körüli játékot pedig különösen jól megszervezték a végül aranyérmes franciák. A döntő után a győri csapatból Fodor Csenge és Szemerey Zsófi, míg a Metz együteséből Vámos Petra és Albek Anna is nyilatkozott az InfoRádiónak.
Így hozza el az AI az egyszemélyes vállalkozások aranykorát

Így hozza el az AI az egyszemélyes vállalkozások aranykorát

A Stripe legfrissebb adatai szerint 2026 második negyedévében az amerikai cégek 63 százalékát egyetlen alapító indította – ez történelmi rekord. Az AI-korszakban egyetlen ember is képes akkora teljesítményre, amihez korábban egész csapat kellett, ám a belépés demokratizálódása nem jelenti a siker demokratizálódását: a solo alapítók többségének bevétele 23 százalékkal esett, miközben a felső tized 19 százalékkal nőtt. A Stripe elemzése szerint a kitörő egyfős cégeket négy minta különbözteti meg: AI-native terméket építenek, az első naptól globálisan értékesítenek, B2B-re fókuszálnak, és erős ügyfélmegtartást érnek el. A vállalkozás továbbra is kockázatos, de egy jó solo alapító külső tőke nélkül gyakorlatilag beéri a csapatokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×