Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Óriási fordulat látszik brexit-ügyben a brit közvéleményben

A legfrissebb felmérés szerint a nagy-britanniai választókerületek hatalmas többségében az újbóli teljes jogú brit EU-tagságot támogatnák a legtöbben az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok lehetséges jövőbeni formái közül.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov által a Best for Britain nevű, gazdasági elemzők és politikatudományi kutatók alkotta EU-párti civil szervezet számára 11 927 brit állampolgár bevonásával elvégzett országos vizsgálat kimutatta, hogy a 632 angliai, walesi és skóciai választókörzet közül 628-ban Nagy-Britannia csaknem hét éve megszűnt EU-tagságának maradéktalan helyreállítása lenne a kétoldalú kapcsolatrendszer szorosabbra vonásának legnépszerűbb módja.

A kivételt képező négy választókerületet a Nigel Farage vezette radikálisan EU-ellenes szélsőjobboldali Reform UK párt képviseli a londoni alsóházban.

A YouGov-Best of Britain felmérés szerint a reprezentatív vizsgálatba bevont teljes választói minta 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közeledés lehetséges módjai közül leginkább Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozását szeretné.

Ez magasan a legnagyobb arány az összes többi lehetőség támogatottságához képest, és a kutatásból kitűnik, hogy a britek elenyésző kisebbsége pártolná a „félmegoldásokat": a résztvevők alig 6 százaléka támogatná például, hogy Nagy-Britannia csak az EU egységes belső piacára lépjen vissza, és mindössze 5 százalék helyeselné, ha az ország csak az EU vámuniójának lenne ismét a tagja.

A válaszolók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közeledés helyett inkább még tovább lazítaná Nagy-Britannia és az EU kapcsolatait.

Az újbóli teljes jogú brit EU-tagságot az országos átlagon belül

  • a kormányzó Munkáspárt szavazótáborának 55 százaléka,
  • a Liberális Demokraták 56 százaléka,
  • a Zöldek 67 százaléka szeretné.
  • A legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt híveinek 20 százaléka látná szívesen Nagy-Britannia visszatérését az EU-ba.
Keir Starmer előző és Andy Burnham jelenlegi brit miniszterelnök egyaránt kizárta, hogy Nagy-Britannia visszalépjen az Európai Unióba, ahonnan az ország 2020-ban távozott, de a kormányzó Munkáspárton belül mind erőteljesebb vita bontakozik ki ebben a kérdésben.

Ennek egyik legerőteljesebb megnyilvánulásaként Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere nemrégiben kijelentette, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz, Wes Streeting védelmi miniszter pedig néhány hete egy politikai rendezvényen „katasztrofális hibának” nevezte a kilépést az EU-ból, és szintén kijelentette, hogy Nagy-Britanniának „egy napon” vissza kell térnie az Európai Unióba.

Címlapról ajánljuk
Utazási iroda csődje: így csökkenthetjük a kockázatot, ha utazni indulunk

Utazási iroda csődje: így csökkenthetjük a kockázatot, ha utazni indulunk

Nyáron sokan szerettek volna Bulgáriában nyaralni a Robinson Tours szervezésében. Az utazási iroda fizetésképtelensége miatt azonban nem mindenki járt sikerrel. Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő műsorvezetője egyebek mellett a kockázatok csökkentéséről beszélt.

Magyar Péter nagy bejelentést tett október 23. kapcsán

Október 23-án 16 órától Budapesten, a Kossuth téren ünnepeljük az 1956-os forradalom 70. évfordulóját – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×