Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A háborús nyerészkedéssel vádolt Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök, a Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ egykori elnöke bírósági ítélethirdetésre vár egy zágrábi tárgyalóteremben 2018. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Feltételesen szabadlábra helyezték a volt horvát kormányfőt

A horvátországi Sziszek (Sisak) megyei bírósága feltételesen szabadlábra helyezte csütörtökön Ivo Sanader volt miniszterelnököt.

Sanadert három bűnügyben ítélték jogerősen összesen 18 évi börtönre különböző bíróságok: a Fimi Mediához kapcsolódó korrupciós ügyben, a Planinska néven elhíresült korrupciós perben és a Mol–INA-ügyben vesztegetés miatt. Két másik perben viszont felmentették.

Sanader csaknem kilenc és fél évet töltött rács mögött, hol előzetes letartóztatásban, hol bírósági ítélet alapján. A horvát büntetés-végrehajtási rendszerben a büntetés felének letöltése után kérhető az idő előtt szabadlábra helyezés, amit leggyakrabban a büntetés kétharmadának letöltése után hagynak jóvá.

Dragan Crnkovic, Sanader ügyvédje megerősítette a volt kormányfő szabadlábra helyezését, aki már akár pénteken elhagyhatja a lipovicai fegyházat, amelyben büntetését tölti.

„Ivo Sanader megfelel a feltételes szabadlábra helyezésnek a büntető törvénykönyvben foglalt feltételeinek, és korábban benyújtottunk egy erre irányuló keresetet. A Sziszek megyei bíróság elfogadta a kérelmet, és indokoltnak találta, ezért úgy határozott, hogy Sanader büntetésének fennmaradó részét szabadlábon töltheti le bizonyos intézkedések betartása mellett” – mondta Crnkovic, nem részletezve a feltételeket.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×