A Northrop Grumman hadiipari cég vezérigazgatója bejelentette: elkezdték egy új, űrbeli rakétaelhárító fegyver kipróbálását. Kathy Warden a vállalat negyedéves pénzügyi eredményeit ismertetve, mintegy mellékesen jegyezte meg, hogy a fejlesztés szerves részét képezi az amerikai kormányzat csillagháborús terveinek.
A Donald Trump által meghirdetett és hivatalosan Aranykupolának nevezett rendszer egyes elemei már működnek. A támadó rakéták indítását érzékelő műholdak hálózata és a robbanófejek röppályáját követő radarok egy ideje teljes kapacitással üzemelnek.
Az USA űrhadseregének parancsnoka, David Miller altábornagy egyebek közt arról beszélt, hogy a rakétavédelmi program következő fázisa az űrbe telepített elhárító fegyverek létrehozása lesz. A Northrop Grumman első emberének bejelentése pedig arra utal, hogy ez már el is kezdődött. Azonban hiába érdeklődött a The War Zone a vezérigazgatónál, Kathy Warden nem volt hajlandó részleteket elárulni. Mint mondta, a titkolózás oka egyrészt a program rendkívüli nemzetbiztonsági jelentősége, másrészt az, hogy a Northrop Grumman mellett más cégek is versenyeznek az űrhaderő megrendeléséért.
A portál ezért a korábban elejtett információs morzsákból igyekezett összerakni, hol is tart most az Aranykupola fejlesztése.
A program számára kiírt egyik pályázat követelményeiből sikerült kideríteni, hogy kétféle elhárító fegyverről van szó. A fontosabb ezek közül a világűrbe telepített, ugyanis támadó rakétákat és hiperszonikus fegyvereket lehetőleg rögtön az indításuk után kellene elpusztítani.
A kilövést követő gyorsító szakaszban hatalmas mennyiségű, forró gáz tör ki a hajtóművekből, amit már igen messziről érzékelni tudnak a figyelő műholdak. Viszont ebben a szakaszban a fegyverek viszonylag lassan repülnek, és ez megkönnyít az elfogásukat. További előny az is, hogy ilyenkor még az ellenség területe felett járnak, így ha ott lövik szét azokat, akkor a roncsok is a támadó országra hullanak vissza. Ez különösen atomfegyverek esetében számít, mert a radioaktív szennyezés is az ellenséget éri.
Az indítást követő elfogásához viszont olyan eszközök kellenek, amelyek nagyon gyorsan odaérnek. A legalkalmasabb, ha ezeket az elhárító fegyvereket a világűrben keringő műholdakra telepítik és azokról indítják. Bár ez egyértelműen sérti a Nemzetközi Világűregyezményt, ám az USA űrhadseregének műveleti parancsnoka, Chance Satzman tábornok azzal érvelt, hogy ha Oroszország és Kína nem fejlesztene a kozmoszban bevethető fegyvereket, akkor az Egyesült Államoknak sem lenne szüksége ilyenekre.
Ha a védők még sem tudnák lelőni a támadó fegyvereket rögtön az indításuk után, akkor még lehetőségük van arra, hogy ezt a világűrben tegyék meg, úgy nagyjából 120 kilométeres magasságban. Igaz, az eltalált rakéta roncsai egy ideig még tovább repülnek a korábbi röppályán, de aztán vagy szétszóródnak a világűrben, vagy a légkörbe érve elégnek.
Ha sem rögtön az indítás után, sem pedig a repülés középső, világűrbeli szakaszában nem sikerülne elcsípni a támadót, akkor léphet működésbe a másik rakéta. A 100 kilométernél alacsonyabban hatásos elhárító eszköz akkor is főszerepet játszik, ha nem ballisztikus fegyverről, hanem a világűr határán vagy az alatt repülő hiperszonikus, illetve aeroballisztikus csapásmérőről van szó.
Az Aranykupola létrehozása rendkívüli erőfeszítéseket követel a mérnököktől, hiszen az űrből induló ellenrakétáknak teljesen önállóan kell megtalálniuk és követniük a támadókat, majd pedig hajszálpontosan eltalálni azokat. Mindezt úgy hogy mindkét objektum másodpercenkét 7-10 kilométeres tempóval száguld.
A programban még egy fontos logisztikai gondot is meg kell oldani. Nagyszámú elhárító fegyvert kell, viszonylag rövid időn belül a világűrbe juttatni, amihez sok-sok hordozórakétára van szükség. Eddig a program jelentős részben a Space X közreműködésére épített. Ám amióta megromlott a viszony Donald Trump és Elon Musk között, kérdésessé vált, hogy a hadsereg igénybe veszi-e a világ leggazdagabb vállalkozójának szolgáltatásait. Mindenesetre a Pentagon már keresi az alternatívákat. Az egyik az Amazon-féle Project Kuiper lehet, de más vállalatok rakétái is szóba jöhetnek. Nyilván nagy lesz a tolongás, hiszen az Aranykupola hivatalosan előirányzott költségvetése 175 milliárd dollár (több mint 60 ezer milliárd forint). Bár hozzáértők szerint ennél biztosan többe fog kerülni.







