Infostart.hu
eur:
387.92
usd:
329.26
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Three Rockets Takes Off On The Background Of Apocalyptic Sky. 3D Illustration.
Nyitókép: Getty Images / 3DSculptor

Óriási tempóban épül Donald Trump nagy terve, az Aranykupola

Újabb szakaszába lépett a Donald Trump által meghirdetett rakétavédelmi program azzal, hogy megkezdődtek az űrbe telepített rendszer egyes elemeinek földi próbái.

A Northrop Grumman hadiipari cég vezérigazgatója bejelentette: elkezdték egy új, űrbeli rakétaelhárító fegyver kipróbálását. Kathy Warden a vállalat negyedéves pénzügyi eredményeit ismertetve, mintegy mellékesen jegyezte meg, hogy a fejlesztés szerves részét képezi az amerikai kormányzat csillagháborús terveinek.

A Donald Trump által meghirdetett és hivatalosan Aranykupolának nevezett rendszer egyes elemei már működnek. A támadó rakéták indítását érzékelő műholdak hálózata és a robbanófejek röppályáját követő radarok egy ideje teljes kapacitással üzemelnek.

Az USA űrhadseregének parancsnoka, David Miller altábornagy egyebek közt arról beszélt, hogy a rakétavédelmi program következő fázisa az űrbe telepített elhárító fegyverek létrehozása lesz. A Northrop Grumman első emberének bejelentése pedig arra utal, hogy ez már el is kezdődött. Azonban hiába érdeklődött a The War Zone a vezérigazgatónál, Kathy Warden nem volt hajlandó részleteket elárulni. Mint mondta, a titkolózás oka egyrészt a program rendkívüli nemzetbiztonsági jelentősége, másrészt az, hogy a Northrop Grumman mellett más cégek is versenyeznek az űrhaderő megrendeléséért.

A portál ezért a korábban elejtett információs morzsákból igyekezett összerakni, hol is tart most az Aranykupola fejlesztése.

A program számára kiírt egyik pályázat követelményeiből sikerült kideríteni, hogy kétféle elhárító fegyverről van szó. A fontosabb ezek közül a világűrbe telepített, ugyanis támadó rakétákat és hiperszonikus fegyvereket lehetőleg rögtön az indításuk után kellene elpusztítani.

A kilövést követő gyorsító szakaszban hatalmas mennyiségű, forró gáz tör ki a hajtóművekből, amit már igen messziről érzékelni tudnak a figyelő műholdak. Viszont ebben a szakaszban a fegyverek viszonylag lassan repülnek, és ez megkönnyít az elfogásukat. További előny az is, hogy ilyenkor még az ellenség területe felett járnak, így ha ott lövik szét azokat, akkor a roncsok is a támadó országra hullanak vissza. Ez különösen atomfegyverek esetében számít, mert a radioaktív szennyezés is az ellenséget éri.

Chance Saltzman tábornok az amerikai űrhadsereg műveleti parancsnoka. Kép: USAF
Chance Saltzman tábornok, az amerikai űrhadsereg műveleti parancsnoka. Kép: USAF

Az indítást követő elfogásához viszont olyan eszközök kellenek, amelyek nagyon gyorsan odaérnek. A legalkalmasabb, ha ezeket az elhárító fegyvereket a világűrben keringő műholdakra telepítik és azokról indítják. Bár ez egyértelműen sérti a Nemzetközi Világűregyezményt, ám az USA űrhadseregének műveleti parancsnoka, Chance Satzman tábornok azzal érvelt, hogy ha Oroszország és Kína nem fejlesztene a kozmoszban bevethető fegyvereket, akkor az Egyesült Államoknak sem lenne szüksége ilyenekre.

Ha a védők még sem tudnák lelőni a támadó fegyvereket rögtön az indításuk után, akkor még lehetőségük van arra, hogy ezt a világűrben tegyék meg, úgy nagyjából 120 kilométeres magasságban. Igaz, az eltalált rakéta roncsai egy ideig még tovább repülnek a korábbi röppályán, de aztán vagy szétszóródnak a világűrben, vagy a légkörbe érve elégnek.

Ha sem rögtön az indítás után, sem pedig a repülés középső, világűrbeli szakaszában nem sikerülne elcsípni a támadót, akkor léphet működésbe a másik rakéta. A 100 kilométernél alacsonyabban hatásos elhárító eszköz akkor is főszerepet játszik, ha nem ballisztikus fegyverről, hanem a világűr határán vagy az alatt repülő hiperszonikus, illetve aeroballisztikus csapásmérőről van szó.

A képen a hagyományos ballisztikus rakéták, hiperszonikus fegyverek, az aeroballisztikus támadó eszközök és a légi indítású hiperszonikus robotrepülőgépek repülési pályája látható, az indítástól a becsapódásig.Kép: GAO
A képen a hagyományos ballisztikus rakéták, hiperszonikus fegyverek, az aeroballisztikus támadó eszközök és a légi indítású hiperszonikus robotrepülőgépek repülési pályája látható, az indítástól a becsapódásig.Kép: GAO

Az Aranykupola létrehozása rendkívüli erőfeszítéseket követel a mérnököktől, hiszen az űrből induló ellenrakétáknak teljesen önállóan kell megtalálniuk és követniük a támadókat, majd pedig hajszálpontosan eltalálni azokat. Mindezt úgy hogy mindkét objektum másodpercenkét 7-10 kilométeres tempóval száguld.

A programban még egy fontos logisztikai gondot is meg kell oldani. Nagyszámú elhárító fegyvert kell, viszonylag rövid időn belül a világűrbe juttatni, amihez sok-sok hordozórakétára van szükség. Eddig a program jelentős részben a Space X közreműködésére épített. Ám amióta megromlott a viszony Donald Trump és Elon Musk között, kérdésessé vált, hogy a hadsereg igénybe veszi-e a világ leggazdagabb vállalkozójának szolgáltatásait. Mindenesetre a Pentagon már keresi az alternatívákat. Az egyik az Amazon-féle Project Kuiper lehet, de más vállalatok rakétái is szóba jöhetnek. Nyilván nagy lesz a tolongás, hiszen az Aranykupola hivatalosan előirányzott költségvetése 175 milliárd dollár (több mint 60 ezer milliárd forint). Bár hozzáértők szerint ennél biztosan többe fog kerülni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Nagy dobásnak indultak, csúnyán besültek ezek a befektetések

Nagy dobásnak indultak, csúnyán besültek ezek a befektetések

Amíg a Donald Trump újbóli megválasztást követő hónapok valóságos kánaánt hoztak, addig az utóbbi időszakban hatalmas bukást szenvedtek el azok a spekulánsok és nagyobb kockázati étvággyal rendelkező befektetők, akik az amerikai elnökhöz köthető befektetési lehetőségekkel szerettek volna sok pénzt keresni. Összegyűjtötük, hogy mely Trump-befektetésekkel lehetett a legnagyobbat bukni az idei évben, emellett pedig a tanulságokkal is foglalkoztunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×