Infostart.hu
eur:
390.46
usd:
337.76
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nagy-Britannia, London.
Nyitókép: Travelpix Ltd / Getty Images

Nagy-Britannia is csatlakozik az Oroszország elleni legújabb uniós szankciókhoz

A londoni kormány bejelentette, hogy csatlakozik az Európai Unió aznap reggel közzétett szankciós csomagjához, amely az exportált orosz kőolaj árplafonját kívánja csökkenteni.

"Az EU mellett mi is az orosz energiaszektor szívébe vágunk" - hangsúlyozta közleményében David Lammy brit külügyminiszter. "Közösen folytatjuk a szüntelen nyomásgyakorlást Putyinra (orosz elnökre), megfojtva stratégiai fontosságú olajiparát, és elvágva illegális ukrajnai háborújának finanszírozását" - olvasható a közleményben.

Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken az X-en jelentette be, hogy az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen. Ez a 18. szankciós csomag az ukrajnai háború kezdete óta. Bejegyzésében Kaja Kallas közölte: a büntetőintézkedések új csomagja tovább csökkenti a Kreml háborúra fordítható anyagi forrásait, egyebek mellett azáltal, hogy az eddigi szankciókat megkerülő, úgynevezett orosz árnyékflotta további 105 tartályhajóját és üzemeltetőit veszi célba, először rendelkezik lobogó szerinti lajstromozásról, valamint

korlátozza az orosz bankok finanszírozáshoz való hozzáférését.

Tájékoztatása szerint az uniós intézkedés megtiltja az Északi Áramlat gázvezetékek használatát, alacsonyabb olajárplafont vezet be, és jegyzékbe veszi az orosz energetikai óriásvállalat, a Rosznyefty legnagyobb indiai finomítóját.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×