Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
KF41 Lynx gyalogsági harcjármű
Nyitókép: Rheinmetall

Felpörgetné Ukrajna fegyvergyártását a Rheinmetall

Európa egyik legnagyobb hadiipari vállalatának vezérigazgatója bejelentette, hogy jól haladnak a KF41 Lynx harcjármű ukrajnai próbái.

Armin Papperger megerősítette, hogy az ukrán hadsereg már hónapok óta teszteli a Magyar Honvédségnél is rendszeresített ultramodern lövészpáncélost, de arról, hogy miként haladnak a próbák, a Rheinmetall hosszabb ideje nem közölt semmit. Most az Army Recognition szúrta ki, hogy a vezérigazgató a napokban erről is beszélt, amikor terjedelmes interjút adott a német Bild magazinnak.

Mint mondta, az ukránoknak eddig átadott 10 darab Lynx az alsó-szászországi Unterlüssben lévő üzemben készült, és még 2024 végén került az ukrán hadsereghez. Egy másik portál, a German Aid to Ukraine azt furcsállja, hogy miért nem kaptak ennél több KF41-est az ukránok. Az elektronikus újság azt írta, hogy ennek több oka is lehet. Vagy a Rheinmetall egyelőre még nem tud eleget gyártani, vagy a tesztek közben merülhettek fel gondok, de az is elképzelhető, hogy a leszállított mennyiség elég az alapos értékeléshez.

KF41 Lynx gyalogsági harcjármű próbalövészet közben. Kép Rheinmetall
KF41 Lynx gyalogsági harcjármű próbalövészet közben. Kép Rheinmetall

Mindenesetre Papperger közölte, hogy a lövészpáncélosok próbái a harcoktól távol zajlanak. Azt is elárulta, hogy egyelőre nem érkezett Kijevből megrendelés a gyalogsági harcjárművekre és ezért lelassultak a vállalat valamint a német kormány közti egyeztetések is. A Rheinmetall ugyanis abban bízik, hogy a Kijevnek szánt harcjárművek árát majd a berlini kormány fogja kifizetni. A német kabinet erre hajlandó is lenne, ha az ukrán vezetés hivatalosan is kérné a fegyvereket. Ez azonban Armin Papperger szerint csak a próbák befejezése után várható.

A Rheinmetall első embere ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a Lynx magyarországi tesztjei jól haladnak,

és az eredmények minden bizonnyal felgyorsíthatják az ukrajnai értékelést is. Márpedig az idő sürget, mert a német vállalat korábban már bejelentette, hogy a legújabb lánctalpasait Ukrajnában is gyártani akarja. Ennek érdekében közös céget alapítottak a legnagyobb ukrán hadiipari konglomerátummal, az Ukroboronprommal. Az ország nyugati felében létesült hadi üzem azonban egyelőre csak karbantartást és a harcokban megsérült páncélosok javítását végzi. Pedig amikor 2024 derekán bejelentették a hadiipari együttműködést, Olekszandr Kamisin, az ukrán stratégiai iparágakért felelős miniszter még azt hangoztatta, hogy az első KF41-esnek az év vége előtt le kell gördülnie az új gyártósorról.

Zalaegerszeg, 2024. július 24.
Az első magyar gyártmányú Lynx KF-41 gyalogsági harcjármű átadása a Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi gyárában 2024. július 24-én.
MTI/Katona Tibor
Az első magyar gyártású Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek átadása a Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi gyárában 2024. július 24-én. MTI/Katona Tibor

A Rheinmetall vezérigazgatója most arról beszélt, hogy az új céldátum 2027, persze csak ha a tesztek sikerrel zárulnak, és a kijevi vezetés végre elkötelezi magát a Lynx beszerzése mellett. Egyébként azt is elárulta, hogy óriási üzletről van szó. Papperger úgy véli, hogy Ukrajnának legalább háromezer KF41 Lynxre lenne szüksége, bár sietve hozzátette, hogy ez azért meglehetősen irreális szám – nem a hadsereg igényei, hanem a finanszírozás okán. Mindenesetre több száz harcjármű beszerzése nagyon is elképzelhető lenne, főleg, ha ehhez német kormány biztosítaná a fedezetet.

A hatalmas biznisz lehetőségére más hadicégek is felfigyeltek. A svéd CV-90-es gyalogsági harcjárműveket gyártó BAE Systems Hägglundsból is mozgoldóni kezdett egy nagyobb megrendelés reményében. Az eredetileg a svéd hadseregnek tervezett lövészpáncélosa ugyanis igazi piaci siker: hét ország hadereje rendszeresítette és számos változatából már majdnem 1300 darab készült. A legújabb vásárlók között van Szlovákia és Csehország is. De katonai segély formájában már az ukránok is kaptak a régebbi változatú CV-90-ből, és a visszajelzések alapján nagyon elégedettek velük.

A KF41 egyik legnagyobb konkurense CV90CZ. A cseh hadsereg megrendelésére készülő változat a legújabb fejlesztések közé tartozik. Kép: Wikipédia
A KF41 egyik legnagyobb konkurense CV90CZ. A cseh hadsereg számára készülő változat a legújabb fejlesztések közé tartozik. Kép: Wikipédia

Így a német hadiipari óriásnak azért van mitől tartania. Bár az is igaz, hogy a Rheinmetall az egyik legfontosabb beszállítója az ukrán fegyveres erőknek, és ezt a pozícióját igyekszik megtartani. A vállalat korábban már szállított Ukrajnának Leopard 1 és Leopard 2 harckocsikat, Marder gyalogsági harcjárműveket és Gepard légvédelmi rendszereket, részben közvetlenül, részben pedig európai partnereivel kötött csereegyezmények keretében. A német cég egyben Ukrajna legnagyobb 155 mm-es tüzérségilőszer-ellátója is.

Azért, hogy lépést tudjon tartani a megnövekedett igényekkel, a Rheinmetall bővíti gyárait Németországban, Litvániában és Ukrajnában. Az a terv, hogy az éves lőszergyártást 1,1 millió darab fölé növelje. Armin Papperger azt is megemlítette, hogy a vállalat ukrajnai szerződései és megrendelései 2022-ben körülbelül 900 millió eurót, 2023-ban pedig 2,5 milliárd eurót tettek ki. A cél pedig az, hogy ezt tovább bővítsék, ami a vezérigazgató szerint elsősorban a politikai akaraton, illetve a helyi gyártás felfuttatásán múlik.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×