Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Nyitókép: Unsplash.com

Párizs lett Moszkva legfőbb ellensége - közölte a francia vezérkari főnök

Thierry Burkhard szerint Oroszország Ukrajna támogatása miatt tekinti legfőbb európai ellenségének Franciaországot.

"Ezt (Vlagyimir) Putyin mondta" - hangsúlyozta a tábornok egyik nagyon ritkán tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, amelynek témája a Franciaországot érő fenyegetések voltak. "Ez nem jelenti azt, hogy (az orosz elnok) nem foglalkozik más országokkal" - tette hozzá.

A vezérkari főnök elismerte, hogy Franciaországot - amely az elrettentő ereje által védett atomhatalom - nem fenyegeti "közvetlen és súlyos támadás az ország területén", de szerinte Oroszországnak "sok más lehetősége" van hibrid akciókon keresztül, beleértve a dezinformációt, a kibertámadásokat vagy a kémtevékenységet.

Oroszország "kellemetlenkedő hatalomként minden fenyegetést használ",

legyen szó tengeralatti infrastruktúrák szabotálásáról, franciaországi vagy afrikai dezinformációs kampányokról, kémtevékenységekről, vagy akár az űrben végrehajtott "orosz műholdas manőverekről, amelyekkel vagy akadályozzák műholdjaink pályáját, vagy megközelítik őket, hogy megzavarják a tevékenységeiket vagy kémkedjenek utánuk" - mondta a vezérkari főnök.

A tengeri területekkel kapcsolatban Thierry Burkhard utalt az "orosz nukleáris támadó tengeralattjárókra, amelyek rendszeresen behatolnak az Atlanti-óceán északi részébe, majd néha leereszkednek a Földközi-tengerre, nyilvánvalóan olyan területek megfigyelésére törekedve, amelyek fontosak számunkra, de a britek számára is" - jelezte a vezérkari főnök, miután Nagy-Britannia Ukrajna másik nagy támogatója, és Moszkva egyik fő célpontja.

"A levegőben gyakoriak a súrlódások és az interakciók" az orosz repülőgépekkel - hangsúlyozta a vezérkari főnök, kiemelve a Fekete-tengert, "Szíria felett", a Földközi-tengert, és "időnként elég messze az Atlanti-óceán északi részét".

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×