Infostart.hu
eur:
386.36
usd:
332.6
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Emmanuel Macron francia elnököt (b) fogadja Keir Starmer brit kormányfő a londoni miniszterelnöki rezidencián, a Downing Street 10.-ben 2025. július 9-én. Macron a brit uralkodó meghívására háromnapos állami látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Andy Rain

Példátlan együttműködés a nukleáris elrettentés területén

Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány új nukleáris együttműködési deklarációjában.

Emmanuel Macron francia elnök állami látogatáson – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Londonban tartózkodik, és csütörtökön, látogatásának utolsó napján kétoldalú csúcstalálkozón vesz részt Keir Starmer brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.

A londoni védelmi minisztérium a brit–francia csúcs előtt kiadott tájékoztatásában közölte: Macron és Starmer a találkozón megállapodást ír alá arról, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.

Az új deklaráció a tárca ismertetése szerint most első ízben kimondja, hogy jóllehet Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris elrettentő ereje továbbra is egymástól független, de

alkalmazását a brit és a francia kormány összehangolhatja.

A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.

A brit védelmi tárca által ismertetett csütörtöki deklaráció leszögezi, hogy Európában csak Nagy-Britanniának és Franciaországnak van nukleáris fegyverzete, és ez az elrettentő erő jelentős mértékben hozzájárul a NATO és az euro-atlanti térség általános biztonságához.

Az önálló brit hadászati nukleáris ütőerőt jelenleg négy Vanguard osztályú tengeralattjáró hordozza. Ezek a tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétával szerelhetők fel, és a rakéták mindegyikét nyolc nukleáris robbanófejjel lehet ellátni.

A brit kormány ugyanakkor a minap bejelentette, hogy nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas F–35A harci repülőgépeket vásárol.

London a tervek alapján legalább tizenkét ilyen repülőgépet kíván beszerezni.

Az F–35-ös típuscsalád e változata hagyományos és nukleáris fegyverzet hordozására egyaránt képes, és Nagy-Britannia ezeknek a repülőgépeknek a hadrendbe állításával csatlakozik a NATO kettős képességű harci gépekből álló légi nukleáris csapásmérő kapacitásához – fogalmazott a londoni kormányfői hivatal minapi közleménye.

A brit kormány az F–35A repülőgépek beszerzésének bejelentése előtt tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelését, amely megállapítja, hogy ismét növekszik Nagy-Britannia és szövetségesei nukleáris fenyegetettsége.

Az 55 oldalas tanulmány szerint ennek a fenyegetésnek az elhárítása valószínűleg még bonyolultabb feladat lesz, mint a hidegháború idején, mivel jelenleg több országnak van a korábbinál több nukleáris fegyvere, és a nemzetközi fegyverzetkorlátozási rendszerek ezzel nem tudtak lépést tartani.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×