A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás.

Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget.

A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek.

A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten.

A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.